Royal Cage 👑🌶⚜️/ 18+ /

12. Fejezet. -Az új kezdet

Nem is értem ezt az egészet. Hogy tudott Scott  el hozni. Mikor apám ellenezte neki. De mintha  meg se hallotta volna. Épp a kastélyból akarunk ki lépni. Mikor apám utánunk jön. Fel emeli a mély hangját. Ugy szol utánunk. 
- Scott! Hova viszed a lányom!- morogja apa. Scott  rám nézve sóhajt egyet. De még mindig az ölében vagyok. Pedig tudok járni. Meg is olyan melegséggel áraszt el. Biztonság érzetet nyújt.  Le tesz egy kicsit és apa felé fordul. Próbálja vissza fogni magát.
- Biztonságba viszem! Itt nincs biztonságba! A lányod retteg, ettől a seggfejtől ! Tudtad jól hogy rossz vége lesz! Meg is hozza adtad feleségül! Figyelj Damian! Tudom jót akartál neki, hogy ne velem legyen! De ezzel veszélybe sodortad a lányod! – mondja neki. Közbe a hátamra teszi az egyik kezét. Nem erősen, tudja hogy fáj. 
- De nincs jogod el vinni ! Ő a lányom! – mondja apám karba tett kézzel. Scott  idegesen lép előre egyet.
- Még is magára hagytad! Nem voltál mellette, mikor kellett volna! Védened kellett volna, azzal a fasszal szemben! Láttad már egyáltalán, mit művelt vele! Meg kérdezted egyszer is tőle, hogy jó e vele! Ugye nem?- morogja Scott idegesen. Ahogy a fél karját  fogom. Érzem hogy meg van feszülve. A vállalnak döntöm a fejem. Meg mindig olyan gyenge vagyok. Rám pillant.  Aggodon fújja ki a levegőt.  Hozzám fordul és a szemembe néz.
- Soha többet nem ér hozzád az a faszkalap! Ígérem neked! Vigyázok majd rád rózsaszálam!- mondja lágy hangon. Milyen hamar tudja kontroll alatt tartani magát.  Végig simít az arcomon. Lágy és gyengéd érintése van. Apa felé nézek. Majd ki tárja a nagy karjait. Én pedig hirtelen  közzé bújok. Apa szorosan ölelni kezd. Rá jött mi történt. Meg simogatja a fejem.
- Úgy sajnálom csillagom. Kérlek ne haragudj rám. Tönkre tettem mindent. – morogja bűn bánóan.  Mosolygok egyet. Lehet nem volt mindig jó kapcsolatunk. De szeretem. Mert az apám.
- Semmi baj apa. Már jól vagyok. Vissza jövök ne aggódj.  Csak össze szedem magam.- suttogom még mindig ölelve. Kellemes emlékek törnek fel bennem. El távolodik tőlem. És hatalmas kezeivel az arcomat fogja. Egy puszit nyom a homlokomra.
- Tárt karokkal várlak vissza kincsem. Vigyázz magadra. Azért vele is vigyázz. – suttogja a fülembe.  Meg lepett vele. Még is miért kellene. Neki köszönetem, Hogy még itt vagyok. De csak bólintok egyet.
- Vigyázz apa magadra.  Hamarosan találkozunk.- mosolygok rá. Meg fogja a vállam és lágyan mosolyog rám.
- Remélem azért meg látogathatunk téged.- mosolyog rám.  Mire én is mosolygok rá. El enged majd Scott felé fordul.
- Akkor Vigyázz rá.  Mutasd meg, hogy tényleg jó kezekben lesz. Vigyázz a lányomra nagyon.- mondja neki. És magabiztosan fognak kezét.
- E felől ne aggódj Damian.  Vigyázok rá.  – mondja Scott  és szélesen mosolyog. Apa bólint neki. Majd Scott  meg fogja a kezem. A hüvelyk ujjával meg simogatja a két fejem.
- Gyere kis rózsám,  menjünk haza.- mosolyog  rám.  Én is viszonzom, majd ki megyünk. Be ültet a tényleg arany színű  BMW- be. Majd mellém ül. Még utolsót végig nézek a nagy kastélyon.  Majd Scott  el indul. Kíváncsi leszek hova akar vinni. Egy órája lehetünk úton. Út közbe csendben ülök végig és az ablakon nézek ki. Kész rém álom volt az el múlt időszak.  El merülök teljesen a gondolataimba.  Meg ugrok az ülésen ahogy Scott  a combomra teszi a kezét. Rendesen össze rándul  a  testem. 
- Nyugalom hercegnőm.  Semmi baj, én vagyok az.  – suttog, én pedig a tenyerembe temetem az arcom úgy kezdek sírni. Azt hittem erős és kitartó vagyok. De nem így van. Meg törtek. Földbe tiportak minden önbizalmam  és hittem. Félek. Annyit tudok. Ismét suttogva. Közbe lassan simogatni kezdi a combom. 
- Semmi baj. Tudom hogy fáj és nehéz. De már vége van. Már biztonságba vagy. Soha nem kell félned tőlem rózsám.  – suttogja és oda hajolva ad puszit az arcomra. Valamiért annyira meg nyugtat a hangja és az érintése. Szipogva suttogok. 
- Ne haragudj Scott.  Csak nehéz túl tenni magam. De majd jól leszek, ne aggódj. Csak kell egy kis idő – suttogom és meg törlöm át arcom. Lágyan mosolyog rám.
- Itt vagyok most már. Rendbe hozom, amit az a faszkalap  tönkre tett. Bízz bennem.- suttog. Ezek a szava a lelkem mélyére  hatottak. Hihetetlen  meg mindig. Mennyire jól ért hozzám. Hogy mennyire együtt érző hangja van. Halk, mély és dallamos. Lágy és kedves. Bólintok  egyet és mosolyra húzom a szám. Amit kacér mosollyal  díjazz. 
- Na ezt már szeretem. Mosolyogj hercegnőm.  Most vagy a leg gyönyörűbb.  Mint egy angyal.- mosolyog rám és kacsint egyet. Amitől el önti az aromát a pír.  A gyomromba enyhe lüktetés költözik. Ismét.  Akár hányszor nézett így rám. De hirtelen meg szólal. 
- Nézd csak kis rózsaszálam.  Ott az új otthonod.- vigyorog és a kezével előre mutat. Ki nézek a szél védőn.  Egy hatalmas villa felé közeledünk. Hatalmas és gyönyörű. Egy domb tetőn fekszik a villa. Hosszú magas vas kerítés megy körbe körülötte. Fel hajt az udvarra. A szavam is el áll tőle. Sövény bokor húzódik a feljáró két oldalán. Füvesített és tele van gyönyörű virág borokkal. Sövénnyel és fákkal. Ezt nevezem hercegi birtoknak. A villa előtt egy hatalmas szökőkút áll. Hatalmas. Meg áll mellette, majd ki száll belőle.  Oda jön es ki nyitja a kocsi ajtaját előtte. Milyen úri ember.  Ki szállok Mellé, s körbe nézek. A szavakat se találom rá. A villa pedig hatalmas. Egy pár lépcsőfok  vezet fel a teraszra. Ami hatalmas krém színű oszlopokkal folytatódik. Hinta ágy húzódik a terasz egyik oldalán. A másik egy asztal három székkel. Maga a  Villa pedig gyönyörű. Krém színű az egész épület. Rengeteg terasz van rajta. Mindegyik márvány korlátokat védve. Mindegyiken van egy szobor. Oroszlánok vannak. Amit a villa terasza tetején is láttam. A teraszokkal gyönyörű vörös rózsák díszítik. Meg hangulatosabba teszi vele. A világos barna tető aminek van, egy enyhe vöröses színe. Scott  mellem lép és egyik karjával át karolja a derekam. 
- Na mit szólsz hozzá rózsaszálam? Teszik neked?- kérdezi ki kíváncsi mosoly keretében. Rá nézve mosolygok egyet.
- Álomba  illő hely. Valami mese szép hely. Komolyan itt fogunk lakni?- kérdezem tőle kíváncsian.  Kuncog egyet és hozzám hajol. A lehelete csiklandozza  a  nyakam. Annyira közel hajol. Orra kis híján  súrolja a nyakam.  Hallom, hogy bele szagol a hajamba. Közbe suttog.
- Még szép  hercegnőm.  Remélem tetszeni  fog.  Itt új életet kezdhetsz. Messze tőlük, nyugalomba és biztonságba.  – suttogja halk hangon. Istenem, ez a hang. Olyan mély hangon duruzsol. Görcsbe rándul tőle a gyomrom. Egy apró csókot lehel a nyakam tövébe.  Meg borzong a testem tőle.  Majd el távolodik tőlem.
- Gyere rózsaszálam.  Körbe vezetlek. – mosolyog és nyújtja a hatalmas kezét felém. Meg fogom a kezét. Ő pedig el indul velem. Be lépünk a házba. Hatalmas előtér van belül. Vaj színű falait egy kis aranyozott szín dobja fel. Minden helységet sorra meg mutatott. De eddig még senkivel nem találkoztam. De ahogy a nappaliba be visz. Utánunk meg jelenik a személyzet. Vannak vagy nyolcan. Hat szoba lány egy komornyik és egy ház vezető nő.  De két ismeretlen férfi lép be a nappaliba. Vajon kik ezek. Scott  ekkor mellém lép és a hátamra teszi a kezét. 
- Be mutatom mindenkinek. Ez a szépség mellettem. Glória Scarlett Blake hercegnő. Mostantól kezdve neki is lesitek minden óhaját. Úgy mintha én kérném. Az én kedvesem. Ha meg tudom hogy valaki bántja vagy bunkó vele. Annak nagyon rossz vége lesz – mondja határozottan és nyugodt hangon.  Kicsit kellemetlen érzés. Fejet hajt a személyzet. Közbe meg szólalok.
- Köszönöm a kedves fogadtatást.  Igyekszem senkinek se útjában lenni. – mondom egy kedves mosoly keretében. Scott  ismét meg szólal.
- Nyugalom rózsaszálam.  Itt senki se bánt. Itt én vagyok a főnök. De be mutatok mindenkit. A ház vezető nő Hilda. A mi komornyikunk pedig Johnson. A szoba lányok pedig Lola, Trixi,  Liza, Sofia, Emma és Mia. Az a két úri ember pedig a két öcsém.  Liam és Noah, fiúk normálisan viselkedni vele szemben. – mondja határozottan.  Most már ismerek mindenkit. Sorba oda megyek mindenkivel kezét fogni. De amikor a két öccse elé lépek. Valami furcsa érzésem támadt. De nem figyelek rá. Elém lép az egyik és meg fogja a kezem.
- Helló kedvesem, és Noah vagyok. A középső vagyok. Te pedig csodaszép  vagy. – mondja vigyorogva. Majd meg csókolja a kez fejem. Magas széles testalkatú.  Világos barna haja és zöld szemei vannak. Világosabb kicsit mint Scott  szemei. Látszik a három testvérének a hasonlóság. Mosolygok egyet rá.
- Örülök a szerencsének. – mosolygom. Közbe ki veszem a kezem az övéből.
- Ha meg unod  őt, én szívesen Pátyolgatni  foglak.- mondja huncut  mosollyal.  Scott  morog gyertek rá.
- Na öcsém,  vigyázz  a szavaidra! Tabu mindenki felé! Csak az enyém!- morogja neki. Jól esik is, de olyan komor hangon morogja. Hogy kicsit ijesztő is. Elém lép kuncogva a másik öccse. 
- Ne is foglalkozz velük. Mindig ilyenek. Én Liam vagyok. A leg normálisabb köztünk.- kuncogja. Én is kuncogok egyet. Scott  huncut  mosolyra húzza száját.  Úgy teszi karba a kezeit.
- Öcsém ne beszéld tele hülyeséggel. Te se változol öcsém.  Mindig ezt játszod el.- kuncog Scott. Én is kuncogok. Kedves ez a Liam. Másabb mint a két bátyja. Szolidabb és lágyabb.  Liam is magas, de vékonyabb testalkatú. Viszont izmos testalkatú. Szőke haja kuszán áll. De jól áll  neki. Méreg zöld szemei  vidámak. Ő külsőleg jobban  hasonlít Scott-ra . Mellém lép Scott és meg fogja a kezem. Rá nézek de csak vigyorog. Gyanakvóan  mosolygok rá. 
- Gyere rózsaszálam.  Meg mutatom a szobánkat.- mondja halk hangon. Hozzám hajol. Akaratom ellenére nyelek egyet. Bizsergés fut végig rajtam.  Kellemes melegséget okozva. Bólintok egyet