HAPPY END - Lando Norris fanfiction

5.

Persze, nem szabadultunk meg a képernyő nézegetéstől a nap hátralévő részére. Folyamatosan frissítgettük a telefonunkat, ezzel várva az újabb és újabb értesítésekre, amelyek a visszajelzéseket tartalmazták.

Szerintem egész jó kis podcast-részre sikeredett az osztrák futamkibeszélőnk, mégis az új követések valószínűleg az interjúrészlet miatt érkeztek. Azt vettük észre, hogy az emberek épp olyan izgatottak miatta, mint amilyenek mi is voltunk Sophie-val.

Azt gondoltuk, hogy garantált a siker. Éreztük, hogy itt most a csillagok tényleg nagyon összeálltak a számunkra. Tehát minden szempontból pozitívan álltunk hozzá a premierhez.

Aztán elérkezett a péntek, és annál is nagyobb figyelmet kaptunk, mint amire előzetesen számítottunk.

A videó 3 óra alatt elérte azt a nézettséget, amelyet általánosságban szoktunk kapni egy-egy tartalomra és a számláló nem állt meg. Hamarosan elérte azt a hatszámjegyű álomhatárt is, amiről álmodni sem mertünk volna soha. Amik viszont még érdekesebbek voltak, azok a kommentek:

„A legprofibb interjú, amit mostanában láttam."

„Jó volt a pilóták hétköznapibb oldalát is megismerni."

„Olyan érzést keltett, mintha 4 barát beszélgetne. Ilyen felszabadultnak kéne lennie minden interjúnak."

„Nem ismertelek eddig titeket, a TikTok miatt kerestem rá a csatornára, de határozottan követni foglak titeket."

Az utolsó kommentelő nem volt egyedül. Tegnap este direkt ellenőriztük Sophie-val, Youtube-on 20.000 feliratkozónk volt, míg Tiktokon egy kicsit több, 45.000 követővel rendelkezett a profil. 24 óra elteltével előbbi platformon 8-szor, utóbbin 5-ször annyi ember szavazott nekünk bizalmat, ez pedig hatalmas növekedésnek számított egy olyan kis csatornánál, mint amilyenek mi voltunk.

És hogy mi történt ezalatt a 24 óra alatt?

Először is egy hatalmas alvás. Miután feltöltöttük a videót, Sophie elköszönt és elindult futni egyet, én pedig bekapcsoltam az első szabadedzést, amire perceken belül be is aludtam. Ezt a meleget nem lehet máshogy kezelni, csak alvással és egy jó légkondival a szobában. Így még nagyobb meglepetésként ért, amikor a telefonom folyamatos csörgésére riadtam fel.

- Igen? – szóltam bele még félig alva. Szerintem azt sem néztem meg, hogy ki az, aki ennyire kitartóan beszélni akar velem.

- Azt ne mondd, hogy aludtál! – ismertem fel Marci hangját.

- Lehet, hogy Silverstone-ban kellemesen angolos az időjárás, de itt van vagy 40°. – nyögtem, miközben fellöktem magamat az ágyon és nekidőltem a támlának.

- Persze, érthető. – mondta. – Csak azért érthetetlen ez a számomra, mert én, ha éppen most futnék be egy olyan videóval, amely felrobbantotta az egész internetet, akkor biztos, hogy nem aludnék közben.

- Miről beszélsz? – ráncoltam a szemöldökömet.

- A Lando-Oscar interjúról! Zóra, ne legyél már ennyire passzív! – kiáltott rám, ami azt hiszem, hogy hatásos volt, mert végre eljutott az agyamig, hogy mi minden történt az alvásomat megelőzően.

- Ennyire sikeres? – kerekedett ki a szemem, és már nyúltam is a laptopomért.

- Az nem kifejezés! Bármelyik alkalmazást nyitom meg, ti vagytok az első 5 tartalmam minimum és utána sem elenyészőbb ez az arány. – magyarázta, amelyet nem sokkal később magam is megtapasztalhattam.

- Hű! – szólaltam meg egy idő után, de csak ennyit voltam képes kinyögni. Marci jócskán ki is röhögött érte.

- Na jó, hagylak barátkozni a népszerűséggel! – nevetett továbbra is.