SZJG insta

Dominik és Reni beszélgetése, parkban, este

Reni: Szia baba.

Dominik: Oh. Szia. Mit keresel itt?

Reni: Nem rég értem haza, felvettük az új számomat. És te mit csinálsz itt ilyenkor?

Dominik: Hát... Én... Néha kiszoktam jönni ide, hogy egy kicsit kitisztítsam a fejemet, meg gondolkodjak. ~itt már elcsuklik a hangja~

Reni: Aw. Baba. Mondd mi a baj.

Dominik: Elegem van. Elegem van abból, hogy mindig azt mondják, hogy jobb lesz a jövő. Hogyha tovább próbálkozom, akkor jobb lesz. De esküszöm én már nem hiszek nekik. És ha megkérhetnélek tényleg nem szeretnék bunkó lenni, de egyedül hagynál kérlek? Majd nemsokára én is jövök. Írok neked, hogy mikor jövök haza, hogy ne aggódj. Biztos, hogy fáradt vagy, hosszú volt a napod. Plusz elég késő van.

Reni: Nem. Nyugodtan beszélhetsz velem. Én meghallgatlak.

Dominik: Nem kell, mert ha tovább beszélünk erről akkor sírni fogok. És nem szeretném, ha sírni látnál.

Reni: Miért?

Dominik: Mert nem lehet. Nem sírhatok. Meg tennél nekem egy szívességet?

Reni: Persze.

Dominik: Ne mondd el senkinek ezt légyszíves. Nem szeretném ha megtudná valaki, hogy sírok, mert akkor azt mondják, hogy miért vagyok hálátlan.

Reni: Persze. ~még mindig áll~

Dominik: Ne haragudj. Itt kiabálok, veled mikor ez nem is a te hibád.

Reni: Semmi baj.

Dominik: Én akkor is rosszul fogom érezni magam, hogy kiabáltam veled, ha 10.000-szer is elmondod, hogy nem baj.

Reni: ~nevet~

Dominik: Egyébként... Köszönöm.

Reni: Mit?

Dominik: Hogy meghallgattál. Más soha nem hallgatna meg. Azt mondanák, hogy nyugodjak meg, mert minden tök jó lesz.

Reni: Aha. Értem.

Dominik: Biztos nem szeretnél haza menni? Kezd későre járni.

Reni: Nem.

Dominik: Biztos?

Reni: Igen. Itt maradhatok veled?

Dominik: Nem vagy fáradt?

Reni: Nem.

Dominik: Tuti?

Reni: Igen.

Dominik: ~nevet~ Na gyere. Bújj ide. Ha te elég kedves vagy, hogy meghallgassd a problémáimat. Akkor én elég kedves leszek, hogy megosszam a takarómat.

Reni: ~bebújik mellé~

Dominik: Hé. Köszönöm. Köszönöm hogy meghallgattál, és, hogy itt maradtál velem. Ez tényleg kellett nekem.

Reni: Nincs mit megköszönni.

Dominik: De van. Öhm... Nem zavar ha ráhajtom a fejemet a válladra?

Reni: Nyugodtan.