4.rész

687 48 4
                                    

Az a mosoly....
Elfogadtam a kezét.
-Lisa-szólaltam meg.
Amikor fa törzsének dőlt kérdőn néztem rá, mert nem értettem miért ült ide.
- Már vagy 10 perce ülök ott és megfájdult a hátam. Be pedig nem akarok menni mert Kate mindenhol ott van.
-Kate?-kérdeztem.
Aaron bólintott.
-Az exem. Olyan mint valami parazita. Minden hol ott van. A legjobb haverom buliján nem tudok ott lenni,mert az exem így meg úgy-röhögött kínosan.
-Értem.
Én is hátradőltem. A vállaink összeértek.
Van az a pillanat amikor beáll a kínos csend. Nos itt is ez történt.
Amikor ránéztem észrevettem, hogy engem néz, elpirultam.
-És te honnan ismered Jasont?
Egyik vállamról áttettem a másikra a szőke hajamat, mert elég meleg volt.
- Egy iskolába járunk. A legjobb barátnőmmel jöttem csak elhagyott-húzódott mosolyra a szám. Jut eszembe  
hamarosan meg kell keresnem.- te?
- Hát nekem a legjobb haverom meg régebben az én sulimba járt.-hátra hajtotta a fejét és becsukta a szemét. Aaron nagyon jól nézett ki. Nem csodálom, hogy az exe vissza akarja kapni. Elkaptam róla a pillantásom és inkább az ajtót kezdtem el nézni.
A következő pillanatban az udvarra egy barna hajú csaj. A rózsaszín szoknyája csak éppen hogy eltakarta a seggét. A fekete pólója többet mutatott mint takart. Amikor körbenézett az udvaron egyből bevillant, hogy ki ez. Aaron exe, Kate.
A pillantása megakadt a mellettem ülő fiún, majd átvándorolt rám. Végig nézett rajtam a hideg kék szemeivel (mi ez a sok kék szem ma tökéletes testtel??) majd amikor elkönyvelte, hogy nem jelentek veszélyt rá csillogó szemmel fordult Aaronhoz.
Megböktem a srác combját. Rám nézett mire a fejjemmel a lány felé biccentettem és ezt suttogtam:
-Fuss
Aaron a lányra nézett és mint valami gazella (nem viccelek) pattant fel és kezdett elszaladni. Kate persze nem értette, hogy miért fut, ezért elkezdett ő is futni Aaron után.
Én mosolyogva néztem őket, de azért reménykedtem, hogy Aaronnak sikerül elmenekülnie.
Kis idő után amikor már megelégeltem, hogy kint legyek bementem meg keresni Marthat.
Amikor nem az alsószinten felmentem. Tudom nem lett volna szabad, de most mit tudtanak csinálni? Elküldenek? Akkor max.megköszönném nekik. A felsőszinten zavaróan nagy volt a csönd a lenti hangzavarhoz képest. A hálószobába több okból sem mentem, de leginkább azért mert mi van ha más is úgy gondolkodik, mint én és feljön a pasijával/csajával. Nem akarok olyat látni, ami nem nekem való. Hirtelen egy testtel ütköztem össze. Felsikkantottam, de utána megnyugodtam amikor megláttam, hogy csak Martha az.
- Mit csinálsz itt fent?-sziszegtem.
-Te mit csinálsz?
-Én téged kerestelek, hogy megkérdezzem mikor megyünk.
-Már mehetünk. Meg van amit akartam-vett elő egy listát és átnyújtotta nekem- egy lista arról miket szeret-mesélte csillogó szemmel.
- Tudod hogy szeretlek Martha-kezdtem bele mosolyogva- de nem érzed magad betegnek? Jól vagy?
Martha elkezdett ugrálni.
- De ez olyan szupi
A következő pillanatba meghallottuk, hogy valaki jön fel a lépcsőn így elbújtunk. Pár perccel később amikor a lépések elhaltak mind a ketten lefutottunk a lépcsőn. Lent a zene még mindig teljes hangerővel ment. Szegény szomszédok. A tekintetemmel kerestem Aaront, de nem találtam.
Martha megragadta a kezem majd kihúzott a házból. A friss levegő az arcomba fújt, amit én igazán élveztem.
Sok-sok perccel később Marthaékhoz értünk egyből az ágyhoz mentem és beleugrottam. Martha (miután kivette a listát a zsebéből) a gatyát a szennyesbe dobta és felvette a pizsamáját és ő is bedőlt az ágyba.
Pár perccel később, amikor már azt hittem elaludt, megkédezi:
-Azért tetszett valamennyire?
A kérdése miatt egyből Aaronra gondoltam, majd elmosolyodtam.
-Igen
Megkönnyebülve fújta ki a levegőt, majd elfordult. Kis idő múlva légzése egyenlettesé vált. Én is az oldalamra fordultam, majd elaludtam.
Tudom rossz rész lett. Sajnálom:( igyekszem jobb részeket hozni csak most nem volt időm. És köszönöm, hogy olvassátok a történetem:))

I Love YouWhere stories live. Discover now