Ch.1

1.9K 87 1
                                    

Clint szemszöge:

Fury gyűlést hívott össze úgyhogy Natashával a jobbomon tartottam a tárgyaló felé.
-Szerinted mit akarhat?-nézett rám Nat.
-Biztos csak a szokások-rántotam meg a vállam.
A tárgyalóban már mindenki ott volt:Stark,Rogers,Banner,Thor,Wanda és persze Fury.
-Barton,Romanoff örülök,hogy megtisztelnek a jelenlétükkel-mondta Fury kisebb ingerültséggel a hangjában.
-Nagy volt a dugó-vetette oda Nat és leült Banner mellé én pedig helyet foglaltam Stark és Wanda között.
-Szerintem senkinek nem mondok újjat azzal,hogy a Hydra újra felbukkant és egy új fegyvert akarnak bevetni-a Hydra névre Wanda megfeszült.
-Milyen fegyvert?-kérdezte Steve.
-Az maguk előtt lévő aktákban mindent megtudnak-mondta az igazgató mire mindenki kinyitotta az aktákat.
-Dehisz ez a fegyver egy vírus-szólalt fel Banner néhány perc múlva.
-Egy halálos vírus amely kevesebb,mint két napon belül öl.
-Dehát ez örültség,ha ezt elszabadítják a szövetségeseiket is megölik-csapta le Stark a papírköteget az asztalra.
-Biztosan van rá ellenszerük-szólalt fel Natasha-Nem sodornák veszélybe saját magukat vagy előtte vagy közvetlenül után beoltják magukat az ellenanyaggal.
-Ezért kell minta az ellenanyagból,hogy mi is előállíthassuk-állt fel Fury a székéből.
-Hogyan mikor nem ismerjük egyik búvóhelyüknek sem a helyét?-szóltam bele én is.
-Ezért bátorkodtam segítséget kérni egy külső embertől aki segíteni fog ebben.
-És ki az új fiú?-dőlt hátra a székén Tony.
-Úgy érti Stark,hogy az új lány-mondta Fury bújkáló mosollyal.
-Az új...lány?-borult fel majdnem a székkel együtt.
-Mi bajod van a nőkkel Stark?-tette karba a kezét Nat.
-Semmi-kapta védekezőn maga elé a kezét.
-Örülök,hogy ezt mondja. Küldjék be!-adta a parancsot az adóvevőjébe.
Az ajtó kinyílt és az új csapattagunk belépett. Térdig érő csizma,bőrnadrág és egy fekete trikó volt rajta. Hosszú barna haja volt,kék szeme,keskeny arca és vékony alakja. Azonnal felálltam a székemről és rögtön utánam Natasha is. Mindketten rögtön felismertük,hét éve láttuk utoljára,de semmit sem változott.
-Claire-nyögtem ki döbbenten.
-Szia Clint-köszönt fülig érő mosollyal majd hozzám sétált és a nyakamba borult.-Hiányoztál tökfej.
-Tökfej?-kérdezte Stark nevetve miközben Claire átölelte Tashát és oroszul váltott vele pár szót. Mindenki kérdőn nézett minket én pedig nagy levegőt vettem és készültem a lehető legrövidebb magyarázat adásra.
-Srácok,ő itt Claire Barton,a húgom-mondtam mire mindenkinek leesett az álla.
-Nem is mondtad,hogy van húgod-jegyezte meg Tony.
-Az inkognitó a S.H.I.E.L.D ügynök családjára is vonatkozik.
-Főleg akkor,ha a családtag is bérgyilkos-tette hozzá Claire.
Túl estünk vagyis esett a bemutatkozásokon én meg próbáltam őt minél távolabb tartani Starktól aki elég nagy playboy hírében áll.
-Claire?
-Hm?-nézett rám kíváncsian.
-Hogy tudsz nekünk segíteni a Hydra lekapcsolásában?-a kérdésemre fájdalmas kifejezés ült ki az arcára.
-Öt évig voltam a fogságukban-mondta és kihúzta magát.-Elhitettem velük,hogy sikerült megtörniük így beavattak minden mocskos ügyletükbe és megadták az összes bázisuk helyét. Bár abban nem volt köszönet amit akkor kaptam mikor rájöttek átvertem őket-rázta ki a hideg.
-Mit tettek veled?-kérdeztem ökölbe szorított kézzel,mire hátat fordított nekünk és felhúzta a trikóját így jól láthatóvá vált a háta. Vágás és égési hegekkel volt tele.
-Könnyebb kérdés az Clint,hogy mit nem-húzta vissza a felsőjét.-Megkínoztak,megvertek,vízalá nyomtak míg elnem vesztettem az eszméletemet és mivel nő vagyok volt még egyéb eszközük is.
A düh futótűzként áradt végig az ereimben. A húgomat elfogták,kínozták és... Olyan erővel vágtam az asztalra,hogy egy horpadás keletkezett rajta. Ha egyszer bejutok oda az összes megfizet,nagyon drágan megfizet.
-Esküszöm,ha egyszer a kezem közé kerülnek...-dühöngtem. Éreztem ahogy egy kéz nehezedik a vállamra és felnéztem,a tekintetem találkozott az enyémhez hosonló kék szemekel.
-Nem a tehibád Clint. Ami megtörtént megtörtént,már nem változtathatsz rajta.
-Nem kellet volna elengedjelek hét éve-ráztam a fejem.
-Az én döntésem volt. Tudod milyen vagyok-mosolyodott el szomorúan.
-Tudom-elfordult a kivetített képekhez amin a Hydra embereinek anyaga volt. Végig nézett a képeken és az egyiken megakadt a szeme.
-Bucky-suttogta és a képernyőhöz sétált.
-Ismered?-kapta fel Steve egyből a fejét.
-Igen-bólintott a és ránagyított a Tél Katonájanak képére.-Miután odakerültem ő volt az aki tovább képzett és ő volt az aki fél éve segített megszökni. Embertelen dolgokat tettek vele,szörnyű volt. Ha valami kezdett neki derengeni a múltjáról egyszerűen csak kitörölték az agyát,hogy csak a kevésbé rémeset mondjam.
-Mitörtént vele?-faggatózott tovább Rogers.
-Miután lelepleződtem és megtették velem amit tettek,Bucky egyik nap lejött a cellámba és azt mondta,hogy ki visz onnan. Észre vettek minket és miután kiverekedtük magunkat onnan azt mondta fussak ő addig eltereli őket és majd az erdőben találkozunk,de...-vett nagy levegőt.-mikor beértem az erdőbe egyszerűen hagyta,hogy elkapják. Azóta nem láttam-mindenki csendben hallgatta végig és miután a végére ért akkor sem szólalt meg senki. Tudtuk,hogy a Hydra szörnyűségekre képes,de ez. Mindennek tetejébe pedig a testvéremnek kellet ezt végig élnie és egy olyan embernek akit a jelek szerint megkedvelt,sőt a barátja lett.
-Segített túl élni oda bent-folytatta,majd vett egy szaggatott levegőt.
-A barátod lett-mondta Steve alig halhatóan.
-Talán kicsit több is.
-Rendben-köszörülte meg a torkát Fury.-Miss Barton fog segíteni nekünk bejutni az ellenséghez és a lehető legtöbb fenyegetést elhárítani.
-És Buckyval mi lesz?-nézett rá Rogers.
-Potenciális veszélyforrás,nem kockáztathatunk,ki kell iktatni.
-Erről nem volt szó-kiáltott fel Claire.
-Szerelemben és háborúban. Hallotta már Barton?-kérdezte költőien.-Nekem ez az utóbbi az már a maga dolga,ha önnek inkább az első-mondta és kisétált a teremből.
-Az Istenit!-borította fel Claire az egyik asztalt.
-Hé,hé,hé!-öleltem át.-Semmi baj.
-Nem ebben egyeztünk meg-mondta suttogva.
-Fury sosem azt adja amiben megegyeztetek-mondta Banner.-Olyan vele üzletelni mintha az ördöggel paktálnál le.
-Clint fáradt vagyok. Nem lehetne,hogy...?
-De,persze. Tony biztos nem bánná,ha velünk laknál-néztem a zsenire.
-Nem,dehogy. Bár a legtöbb szoba épp felújjítás alatt van...
-Majd velem alszik egyszobában-mondtam rögtön.
-Mint régen-húzódott el egy kicsit a húgom.
Mind vissza mentünk a toronyba vagyis Thor Asgardba,és mindenki rögtön a szobája felé vette az irányt. Elvezettem Clairet az enyémhez és kipakoltuk a cuccait,majd ő elment zuhanyozni én pedig kerestem valamit amiben aludhat mivel pizsamát nem hozott. Találtam neki egy kicsit kinyúlt pólót,de mást nem igazán.
Mire kész lett én már az ágyban feküdtem,akkor nagyon jól jött,hogy Stark minden szobába franciaágyat tett. Claire befeküdt mellém aztán átölelt és a vállámra fektette a fejét.
-Tudod mi tartott életben olyan sokáig?-kérdezte a pólóm ujját piszkálgatva.
-Bucky?-kérdeztem vissza.
-Ő is,de az is,hogy még látni akartalak. Meg akartalak találni,tudni milyen életed lett.
-Jó,de tudod valami hiányzott belőle.
-És pedig?-nézett fel rám.
-A kishúgom-simítottam a füle mögé az egyik kóbor hajtincsét.
-Szeretlek tökfej-ölelt át szorosabban.
-Én is szeretlek hisztis-adtam puszit a feje tetejére és betakartam magunkat.
Úgy éreztem magam,mint kiskorunkban,mikor Claire nem mert egyedül aludni ezért bebújt mellém. Jó volt újra magam mellett tudni őt annyi év után,már nagyon hiányzott.
Mielőtt elaludtam megfogadtam,soha többe nem fogom hagyni,hogy bármi baja essen,akármibe kerüljön is.

Új történet,remélem tetszik :)
marvel-fangirl-01

The Deadly SisterWhere stories live. Discover now