Gyűlölöm. Vagy Mégsem? BEFEJEZETT

Mindennek vége?

Hát ez a rész most pöpet depis lesz..

Berohantam a korházba. Odamentem a recepcioshozz.
- Jó Estét! Segíthetek valamiben?- mosolygot kedvesen a hölgy.
- Michael Cliffordot keressem.- mondtam.
- 457- es szoba.- mutatott jobbra. Én csak bolintottam. Futottam tovább. 454,455,456,457!! Benyitottam. Ott feküdt össze törve.. Odamentem hozzá. Megsimitottam az arcát.
- Michael..- szolongattam. Semmi válasz. Bejött a doktor.
- Joestét.- köszönt.
- Joestét.- köszöntem én is.
- Sajnálom. De az ur sulyos kómába esett.- és ez a mondat hallatán össze dőlt bennem a világom. Kiszaladtam.
Visszamentem a sikátorhozz majd keresstem egy üveget. Majd a földhözz vertem. Egy szilánkot a kezembe vettem.
- Ezt érted Michael..- és egy mély vágást ejtettem a kezemen. Majd még egyet. Már homályosodott minden amikor Calum és Hemmo kétségbe esett hangját hallotam.

Hát rövid lett.. De majd lesz hosszabb is xdd