Elrabolva

240 19 4
                                    

Sziasztook. Szoval el is kezdem..

Ébredeztem. Egyből leszidott Luke
- Ha még egyszer ilyet csinálsz kinyirlak!- mondta mérgesen.
- Jol vagy?- kérdezte Mikey aminek nagyon örültem.
-Michael..- nyöszörögtem.
- Shh..- csittitgatott. Bejött a doki.
- Jóreggelt! Elvégzzünk még pár vizsgálatott és mehetnek.- közölte.
- Rendben.- mosolyogtam.
- És.. Te jól vagy?- néztem Mikey gyönyörű szemeibe.
- Igen. De miért csináltad??- harapta be alsó ajkát, ami nagyon szexi.
- Mert szeretlek..- felültem. És odasétáltam.
Odahajoltam és megcsokoltam.
Az orvos még elvégzet pár vizsgálatott és mehettünk haza.
- Kell valami a boltbol?- kérdeztem.
- Ahaaa..- összeirták. Majd lementem.
Sötét volt. Olyan érzésem volt mintha követnének. Gyorsabban kezdtem menni. Lêpésekett hallotam. Valaki fellökött. Valamit az orrom elé nyomtak...
Mikor felkelltem egy ismeretlen helyen voltam.. Mikor meglátam ki lépett be azt hittem elájulok... Katharine volt...
- Lám, lám a kicsi Bri felkellt.- mondta gúnyosan.
-Mit akarsz??- orditottam.
- Szomoru h igy viselkedsz hisz nem igy neveltelek.- rázta a fejét.
- Soha se voltál az anyám!- szinte köptem a szavakat. A keze óriásit csattant az arcomon.
- Viszont vannak vendégeink.- nevetett.
Felkapcsolta a villanyt. Ott volt Dave és Kitti. Ugyanugy kikötözve egy szélhezz mint én.
- Na majd vissza jövök bogaram.- küldőtt egy légpuszit. Majd kiment.
- Dávid, Kitti!- zokogtam.
- Bri közelebb tudsz jönni?- kérdezte Dave.
- Megpróbálok..- erőt vettem és elkezdtem ugrálni a székkel feléjük.
- Gyere már csak egy kicsi kell!- biztattot Kitti. Odaértem.
- És most??- kérdeztem félve.
- Van nálam kés.- kacsintott Kitti.
- Kitti!- szoltam rá.
- Hé. Most jol jön.- mosolygot.
Odaadta a kést. Elvágtam a sajátom. De bejött Katharine. Hirtelen ötletől vezérelve Kitti nyakáhozz szoritottam a kést. Kitti elkezdett zokogni.
- Bri, ügyes.- mosolygott Katharine.
- Köszi Anyu!- mosolyogtam rá édesen.
- Szoval te elvágod a torkát, én pedig lelővőm a fiucskát.- betöltötte a pisztolyt. Ránéztem Dávidra és kacsintottam egyet. Kiskorunkba cserkészek voltunk.
- Anyu kaphatok egy ölelést?- rebegtettem a szempillám.
- Persze- mosolygot. Villám gyorsan huzztam egy széket leültettem Kitti és Dávid meg kikötözte. Hivtuk a rendőrséget. Kiértek. Mi pedig mehettünk haza. Elöször Michaelékhozz mentünk. Benyitottam.
Viszont...

Sziasztook remélem tetsziik

Gyűlölöm.   Vagy Mégsem? BEFEJEZETTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora