Tévedés....

133 14 1
                                    

-Wess ki ő?- mutattam a nagymellűre

-Bocs de ki az a Wess?- kérdezte a férfi a csaj mögött oh bakker csak ugyan olyan póló volt rajta, az arcát meg a csaj miatt nem láttam omg.

-Ú elnézést kérek - fogtam a tálcám a giga muffinommal és kerestem tovább Wesst nem volt nehéz megtalálni ugyan is szakadt a röhögéstől, ahha szóval látta hurrá....

-Roskadj meg! Miért nem jöttél oda kisegíteni a helyzetből??-

-Akkor most nem nevetnék- röhögte el magát megint erre belebokszoltam a vállába

-Remélem szereted a csokis mazsolás muffint még!- mondtam neki, hogy eltereljem a figyelmét, be is jött

-Emlékszel még rá??-

-Persze!

-Jah erre emlékszel de nem ismertél fel egyből!- durcizott

-Jó bocsi de tudod milyen jó, vagy is izé- kezdtem össze kutyulni a szavakat

-Mi a jó?- kérdezte vissza miközben fűrkészte az arcom ó basszus Avery ő meleeeg!!

-Vagy is nem hanem nagyon megváltoztál!

-Ez jó vagy rossz értelemben?

-Is is - mondtam

-Mi a jó része??- kérdezte de erre nem adhatom be a derekam

-Aki nagyon kíváncsi az hamar megörekszik. Asszem így van a közmondás vagy mi.- erre kinyújtotta a nyelvét, egy gyönyörű barnahajú kurva hozta Wess rendelését.

-Tessék itt a muffinod.- nyávogta

-Köszönöm- nézett fel és elkerekedtek a szemei

-Nincs mit baby-mondta a csaj, úr istenem mit képzel ez magáról?
Mikor elment a csaj támadt egy ötletem

-Khm. Wess fogadjunk!

-Jó miben?

- Fogadjunk, hogy a barna hajú tuti oda fogja adni a telefon számát neked.

-Jó szerintem nem de legyen! Ha neked nem lesz igazad akkor megengede, hogy vegyek neked valamit- igen általában nem engedem, a muffint is én fizettem ki de pszt!

-De ha te vesztesz akkor el kell menned vele egy randira.- tudom, hogy igazam lessz de miért mondtam ezt??

-Oké- köpött bele a tenyerébe Wess én is az enyémbe és kezet ráztunk aztán falni kezdtük a muffinokat...








-Nem ér!-csukta be Wess mögöttem az ajtót

-De hahaha! - röhögtem az arcába

-Mi nem ér??- kérdezte Katie a nappaliból miközben tv-t nézett.

-Az, hogy nem csak kifizette a muffinokat helyettem de nyert a fogadásunkban is! Jajj istenem!- huppant le Wess a kanapébe

-Miről szólt a fogadás?

-Ha a barna kurva odaadja a telefonszámot Wessnek akkor el kell mennie vele egy randira ha nem akkor Wessnek megengedem, hogy egy napig
bármit vegyen nekem. Dee én győztem így meleg barátocskám randira mész még ma este egy lánnyal!-

-Uh szívtad!- közölte Katie

-Hagyjál! Amúgy Blake már dolgozni ment?- kérdezte Wess

-Jah

-Akkor jól láttam, hogy méreget- röhögött Wess

-Ú basszus ezt teljesen elfelejtettem! Munkát kéne valahol találnom baszus baszus baszus.- mondtam kécségbe esetten

-Nyugi Dundi segítek!-

-Mikor kezdjük el a keresést?-

-Nyugi most űltem le. Szeretnék pihenni.

-Jajj a kis Bronzos elfáradt- gúnyolódtam

-Na meg áljj Avery Hemmings!-erre síkítva felszaladtam az emeletre

-Na gyere csak ide!- emelt meg Wess és bevitt a szobájába és letett az ágyára

-Könyörgöm csak ne...- itt felvisítottam ugyan is Wess tudta mi a gyenge pontom az pedig, hogy ha csikizni.

-Ha-hadj abba Weeess- mondtam sikítva de Wess nem hagyta abba

-Mi bocs nem hallottam jó-mondta Wess

-Könyörgö-öm uram ki-rályom kegyelmez- vísítottam mire abba hagyta a csikézést.

-Marha majdnem megfulladtam!

-Csak majd nem!-mondta mire mélyen a szemembe nézett és csak néztük egy mást mire Wess hírtelen megpuszilta az arcom. Erre elpirúltam nem tudom miért.

-Na mit csináljunk alatvalóm??

-Mondjuk fessük ki a a szobám!- erre elmosolyodott

-Úgy mint akkor amikor a kutya házat csináltuk?-kérdezte gonoszan mire nevetve megráztam a fejem és most döbbentem rá ,hogy milyen jó Wess szobája. A halvány barna színűek amin csak a családi képek találhatóak. Az ajtó melett egy nagy író asztal ami mögött egy bőr gurolós szék van. Az asztal melett kis fiókok a fiókok melett a fal  végződik. Az ajtóval szemben vannak az üveg szekrények amik között van az ágy. Az ajtó melett van egy tükrös gardrowe amin egy ismerős kép volt ragasztva. Felálltam és a gardrow felé mentem. A tükrön lévő kép láttán elsírtam magam.

-Ne sírj!- ölelte meg a derekamat hátulról Wess és a fejét a vállamon pihentette.

-Úgy hiányoztál -fordúltam meg mire Wessel szembe találtam magam aki még mindig a derekamat fogta.

-Te is nekem Dundi- ölelt meg, az ölelés után adott egy puszit az arcomra amire elmosolyodtam és vissza fordúltam a képhez. Fura volt, hogy mennyit változtunk a képhet nézve tanakodtam. A kép az az volt amit Wess kapott tőlem szülinapjára amikor össze vesztünk. A képen én és Wess ölelgetjük Lucyt a kutyát. A Wess megfogta a kezem és össze kulcsolta az ujjait az én ujjaimmal.

-Szeretlek- suttogta a fülembe mire lélegezni is elfelejtettem, ezt barátilag modja vagy valami más miatt?? Ilyenkor mit szoktak mondani??

-Én is- fordúltam meg megint és megöleltem, éreztem, hogy  nyakamba mosolyog.

-Mi az?- húzódtam el tőle

-Semmi-mosolygott tovább
- Na és mi lessz azzal a szobával??

-Na gyere menjünk- fogtam meg a kezét és kiráncigáltam a folyosóra.

Folytatom, köszi, hogy olvastaad! (^v^)....

Árnyék Csókolta ♠Befejezve♣Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang