Liza Walker története

4. rész

Reggel mikor felkeltem nem tudtam mit kezdjek magammal. Carmenhez nem kéne mennem, mert lehet hogy ott van nálla az a bizonyos fiú. De itthon sem maradhattok, mert még mindíg nem akarok beszélni a többiekke. Felhívom Andrew-t hátha ráér, utána ha nem ér rá, bepróblkozok Carmen-nél is. Andrew nem vette fel a telefont, pont ahogy Carmen sem. Teljesen ki voltam akadva, mert eszembe jutott Andrew kiszívott nyaka. Már nem is akartam vele találkozni. Nem tudtam kivel elmenni, se kihez, de nem lehetek egész nap a szobámban. Tudtam hogy Mark sose megy sehova sulin kívül, de anyu meg apu minden szombaton elmegy vacsorázni. Minket is vinni akarnak de én sose megyek, Mark már volt velük párszor. De ha még el is mennek mind a hároman akkor se tudok mit csinálni. Így hát minden mindegy alapon lementem a konyhába reggeliért. Szerencsére nem volt ott egy családtag sem. Gyorsan megfogtam egy tálat, töltöttem bele tejet és gabonapelyhet és mentem is vissza a szobámba. A nap hátralévő részébe se mentem ki a szobámból és ők se kerestek. Nem tudtam volna a szemükbe nézni. Csak arra tudtam gondolni hogy mi van ha én is ilyen izé vagyok. Talán vérfarkas? Nem tudtam elhinni hogy ilyen létezik. Elkezdtem rajzolgatni farkasokat. Szerencsére nagy fantáziám van így el tudtam képzelni hogy esetleg én is az lennék. Ezzel telt az egész napom. Rajzoltam és utána olvastam a neten. Elolvastam egy trilogiát is, a címe Sötét erők . Nagyon tetszett, de ha vérfarkas vagyok és tényleg olyan az átalakulás akkor nem az lesz a kedvenc dolgom a világon. Vasárnap is ezzel foglalatoskodtam. De ma már többször kimentem. Anyu próbált a kedvembe járni, de erre nem áltam még készen. Nem tudott tovább várni, este bekopogott.
- Kicsim, bejöhetek?
- Gyere. -nem tudtam hogy viszonyuljak hozzá.
- Kicsim figyelj , amit láttál...
- Vérfarsok vagyunk? - anyu meglepődve nézett rám, de elmosolyodott.
- Igen, de apád nem.
- Kitől örököltem? - leesett az álla.
- Honnan tudsz te ilyeneket? - megvontam a vállam.
- Utána olvastam, sok hülyeséget találtam, de volt egy kettő ami talán igaz. Úgy látszik ez egy igaz dolog volt. Szóval, kitől örököltük?
- Peter nagypapától.
- Sose gondoltam volna hogy pont tőle. Hope nagyira gondoltam. Ő is az ? Vagy neki valami más képessége van?
- Nagyinak nincs képessége, ahogy apádnak se.
- Nekem van?
- Nem tudjuk, semmi jelét nem mutattad eddig. De nemsoká 16 leszel, ha addig nem jelentkezik semmi akkor valószínű hogy te nem vagy az.
- Milyen jele lehet?
- Mindenkinél más, tesódnál az volt hogy fura lett.
- És nálad?
- Nem volt jele.
- Akkor lehet hogy nekem se lesz jele.
- Nagyon kicsi rá az esély, de lehet.
- Értem.
- Remélem nem tervezel örökre a szobádba maradni. Apropó, volt ma egy látogatód.
- Ki? És miért nem jött fel?
- Andrew volt itt és azt mondta csak azért jött hogy megüzenje hogy később vissza jön.
- Ne engedd fel! Nem akarok beszélni vele. Amúgy is, késő van, megyek aludni.
Anya nem értette hogy miért vagyok ilyen Andrew-val, de nem is kell hogy értse.
Mára ennyi, sziasztok :) !