3.Fejezet He is Light

269 14 0
                                    

Arcom kipirult,légzésem felgyorsult.Miért ült ide?Ki akar készíteni?Rám villantotta hófehér fogsorát.Ki akar nyírni,most már biztos.A lány (Lia vagy Mia vagy nemtudom) fújtatva figyelt minket.Nocsak,nocsak...Ez érdekes lesz.
-Nate!-mondta nyávogós hangon.-Ülj vissza mellén cicus!-csábítóan kihúzta magát,belátást engedve mély dekoltázsába.Pedig olyan csendesnek tűnt!Aha,majdnem.
-Ül melléd a halál!-mondja Nate,majd hozzám hajol és valamit suttog a fülembe, de olyan hallkan beszél,hogy egy szavát sem értem.Lehellete csiklandozza a nyakam,mire kuncogni kezdek.Dia vagy ki a jó ég erre még mérgesebb arcot vág.Nate kisimít egy kósza hajtincset a szemem elől mire Kiánál végkép betelik a pohár.Olyan erővel pattan fel az asztaltól,hogy 2 stampedli felborul majd a kijárat felé viharzik.
-Lia!-szól utánna Nate,mire a lány reménykedve visszafordul.Ah szóval Lia a neve!
-Csak annyit akartam mondani-nézett mélyen a szemébe-hogy kifelé ne felejts el fizetni.-Lia köpni nyelni nem tudott,tehetetlenségében fogta és egy jó nagy pofont kevert le szegény Natenek.Mindenki "hú"-zott és nevetett,belőlem is kiszaladt egy kisebb horkantás.
-Szerinted ez vicces?-kérdezte tetetett felháborodással Nate.Próbáltam komoly maradni,és nem kiröhögni szegényt,de olyan édesen biggyesztette le telt ajkait,hogy muszaj volt nevetnem.
-Hé ne nevess már!-ettől csak még jobban rámjött,szinte már sírtam a nevetéstől.
-Bocsánat,nem tudom abba hagyni!-két röhögőgörcs között sikerült kinyögnöm ezt,mire ő is nevetni kezdett.Velem vagy rajtam.Az már mindegy.
-Édes vagy-mondta,majd megcirógatta az arcom.
-Ideje mennem-suttogtam,mert úgy éreztem nem tudnék többet kinyögni.Teljensen megbabonáztak azok a tengerkék szemek.Ha nem indulok el azonnal ,még olyat tennék ezzel a fiúval,amit én is megbánnék.
Basszus most szerelmi bánatomnak kéne lennie!Otthon kéne sírnom,siratni a Vele eltöltött időt,az emlékeket, szétnyírni a közös fotókat,kitörölni az üzeneteket...ehelyett itt ülök és hagyom,hogy Nate Crussh elvegye az eszemet.Nem vagyok normális!
-Hazakísérjelek?-Nate kérdése váratlanul ért,kizökkentett gondolatmenetemből,így sajnos kapásból igent mondtam rá.Nem nem nem és nem!Na ennyit a sírásról.Amíg vele vagyok nem tudok a fájdalmakra koncentrálni csak a duzzadt telt ajkaira...Gondolatban jól kupán vágtam magam.Elég már ebből az istenért!Nate felállt,összedtük a cuccainkat és még ő elköszönt a néger haverjaitól,addig én Pages-szel beszéltem.Liával ellentétben,őt megkedveltem,meg is adtam neki a számom.
Csendesen lépkedtünk a kihalt utcán.Én duzzogtam mert Nate akaratom ellenére kifizette helyettem amit ittam.Na nehogy már!Nincs semmi közünk egymáshoz.Nem a pasim meg ilyenek.Helyettem csak ne fizetgessen!Ezt meg is mondotam neki (bár a nem vagy a pasim részt kihagytam) mire csak nevetve átölelte a vállam és puszit nyomott a fejemre.
-Szívesen,máskor is!-kacsintott rám,mire összehúztam a szemeimet.
-Honnan tudod,hogy lesz máskor?-erre a kérdésre megtorpant,s mivel átfogta a vállam,vele együtt kénytelen voltam megállni én is.De ez a hirtelen mozgás változtatás kibillentett egyensúlyomból,hiszem rémes az egyensúlyérzékem és ráadásul ittam is.Nem is keveset.Erősen hozzá préselődtem Nate testéhez.Felnéztem a fiúra aki legalább 2 fejjel volt magasabb nálam.Belenéztem kéken csillogó szemébe.Teknitetéből kiolvastam,hogy ha akarom,ha nem bizony lesz még máskor.
Nem mitha bánnám.Bár jobb lenne nem belegabajodni.

ForgetOnde histórias criam vida. Descubra agora