×STEREK×

✖.Fontos vagy.✖

Stiles úgy érezte nem él.
Reggel kikelt az ágyból, megszámolta az ujjait, hogy biztos legyen benne, nem álmodik, majd a reggeli rutinok után elindult iskolába. Mióta legyőzték a Rókadémont mindenki megkönnyebbült, de csak Stiles szenvedett lelki sérülést. És ketten meghaltak. Ez is neki fájt a legjobban. Az ő arcával ölte meg őket.

De a rémálmok tovább gyötörték őt.

Izzadva, verejtékben úszva ébredt fel, és mint mindig, most is, azonnal elkezdte számolni az ujjait.

1...
2...

Aztán valaki elkapta a kezét a szíve pedig háromszor gyorsabban vert a normálisnál.

- Ssh, ébren vagy - húzta gyengéden magához.
- Derek? - nyögött fel döbbenten Stiles. - Te mit keresel itt?
- Láttam, hogy nem tudsz aludni,szóval bemásztam az ablakon.

Derek tudta, hogy Stilest lelkileg megviselte a Nogitsune. Rajta volt a léleklenyomata, és rajta is lesz örökre. Derek tudta, hogy Stilest még gyötrik a rémálmok. Minden este ott ült az ablakában és nézte, de csak ma este mert lépni.

Stilest megdöbbentette, hogy Dereket érdekli ő.

- De.. miért tetted?
- Mert.. fontos vagy..nekem - Sóhajtott Derek, és ha lehet azt mondani egy kicsit zavarban is volt. Egyre erősebben vonta magához a fiút, mintha félne, hogy megijed a vallomásától. Stiles szembefordult vele és az orrát Derek kulccsontjához nyomta.

- Te is fontos vagy nekem - motyogta aranyosan és végre nyugodtabban aludt el, kis mosollyal a szája sarkában.