n e w f r i e n d

1.5K 88 0
                                    

Na cijjasztok!
Ez lenne az újabb rész....ami nem tudom. Olyan [frendzesre] sikeredett. Remélem nektek is tetszik majd. :)
És köszönöm a komikat és a vote-okat...mert rettentően jól esnek! ♥♥♥
(Fent Rachel esküvői ruhája van amit elfogad)

B R O O K E

Hazafelé be sem állt Trev és Pet szája, én meg csak nevettem és nevettem. Eltervezték, hogy mi lesz ha lány lesz...meg ha fiú. Hogyam fogják nevelni és fogadni. Olyan hülye tud lenni ez a két bátyuska. De nem hiában ikrek.
Amikor megálltunk egy kicsir elbizonytalanodtam. Anya...mit fog szólni?

"Figyeljetek...ezt nem mondhatjátok el senkinek!" mondtam. Mind a ketten bólogatva szálltak ki a kocsiból.

Amikor bementem pite (?) illat fogadott. Anya pitét süt?
Bementem a konyhába...ahol anyám egy esküvői magazint lapozgatott. Oh! Hát persze! Ezért jöttem ide! Másfél hét múlva esküvő!

"Szia kincsem."

"Szia anya."

"Eljössz ma velem ruhát nézni?"

"Ez kérdés akart lenni? Hát persze!" ragyogott fel a szemem és egy pillanat alatt kiment a baba a fejemből.

"Akkor felmegyek veszek magamra valamit...szerintem te addig zuhanyozz le és öltözz valami lazábba." fogta be ál-fintorogva az orrát.

"Ahha! Na kösz!" röhögtem, de azért felmentem.

Miután megvoltam a tusolással kiválasztottam egy bézs színű farmershortot meg egy Arctic Monkeys-es pólót és most egy fekete szandált vettem. Persze csak azért mert tökéletesre lakkozott fekete körmöm van. A hajamat egy enyhébb fonatba foglaltam és csaptam magamra egy kis sminket és késznek nyílvánítottam magam. Majd a tükörben megláttam magam.

Semmi ékszer.

Jutott hirtelen eszembe. Nos hát nem lennék én, ha nem raktam volna be úgy...az összeset egyből.
Mikor ténylegesen is kész lettem lementem a lépcsőn. Anya ép Addel beszélgetett. Jóízűen felnevetett és megcsókolta a pasi arcát. Vajon lesz-e valakim, aki így fog szeretni?
Ám én sem lehetek láthatatlan mert Adam rám nézett.

"Szia Brooke. Ma külösen..öhm...természetes vagy." kereste a szavakat.

"Na persze." vigyorogtam. "A természetes alatt mit értessz?"

"Nah jól van, na! Csak hülyülök. Nem láttam még lány ennyire tetoválva és pc-zve."

"Várj!" mondtam és leszaladtam hozzájuk majd lassan...ismétlen NAGYON lassan körbe fordultam. "Na most már láttál!" nevettem.

"Mindenki kigyönyörködte magát? Fantasztikus! Akkor indulhatunk!" röhögött az anyám.

"Hova mentek ti ketten?" szűkült össze a szeme.

"Miért?" kérdeztük egyszerre anyával.

"Mert ott akkor ki fog törni a III. világháború!" poénkodott Adam.

"Kinevettük magunkat, megyünk." törtem meg a csendet.

"Mikor jössztök?" kérdezte a férfi.

"Figyelj Adam! Én anyát nem elrabolni akarom, csak csajos napot tartunk. Ennyi kell nekünk! Korlátlan idő múlva viszont látod. Kimegyek és anya..." néztem rá. "Légyszives ne tartson öt másodpercnél tovább!" nevetve hagytam el a vészesen romantikus zónát.

Elkezdtem számolni amilyen lassan csak bírtam, de amikor a kettőnél jártam már magyon nem voltam türelmes és anya így időzített. Szinte kirobbant az ajtón.

Mint tudjuk Olaszország egy klassz hely klassz ízléssel és ezt mi is ki terveztük használni. Az egyik legnevesebb, mégis egy megfizethető ruha szalonba mentünk.
Amikor beléptünk önkéntelenül is felnevettem.
Minden fehér volt...erre itt vagyok én ennek a vakító színnek a megtörtésére.
Ekkor egy nő jött hozzánk.

"Üdvözlöm Önöket a Priorinno Esküvői Ruhaszalonban. Segíthetek valamiben?"

"Menyasszonyi ruhát keresünk." mondta anyám.

"Oh! A lánynak! Mindjárt..."

"Nem egészem. Nekem." vágott bele anya. A nő csak bámult, majd végül megkérdezte, hogy milyen stílusú legyen.

Anya elmondta amit gondolt és a nő meg mutatni akart valami hozzá illőt. Na így lettem ott hagyva a szalon közepén.
Leültem egy kis puffra és tanulmányozni kezdtem ezt a sok fehér holmit. Az összképbe egy barna hajú, 18 év körüli lány rontott bele. A nagy ruhájával épp elfoglalni akarta a mellettem levő ülőhelyet. Le is puffant, mire gyorsan felálltam, hogy legyen helye.

"Bankett?" néztem rá. Nekem is volt valamikor ilyen...

"Nem." vigyorgott "Az esküvőm egy hónap múlva lesz és elkezdtem a ruha után menni, de rájöttem, hogy nem hiába nem járnak egyedül a csajok ruhát nézni." csevegett.

"Na várj...te hány éves vagy?"

"21. Miért?"

"Hű az annyát! Ilyenk fiatalom férjhez mész?"

"Hát...jah. Segítenél?" nézett rám segítség kérően.

"Na ja. Persze. Amúgy Brooke Hudson." mutatkoztam be.

"Rachel Moon. Örvendek. És te mi járatban erre? Nem tűnsz nálam idősebbnek és még ruha sincs rajtad!"

"Három évvel körözlek Rach. És anyám esküvője lesz...megint." nevettem.

"Hanyadik?"

"Ez lesz még csak a második." mosolyogtam, mire a csajszi egy sóhajjal díjazta.

"Örülj neki! Az én anyám már hetedszerre házasodik újra." mondja szomorkás mosollyal. "De sebaj! Itt vagyunk. Na gyere segíts!"

Hogy pontosan miből is áll egy segítség azt nem tudom, de utána mentem. Mint később kiderült, meg kell néznem, hogy melyik áll neki a legjobban. Bár sok ruhát felpróbált egy nagyon tetszett.
Meg is mondtam neki, de hárított egy idejig.

"Nagy benne a hasam."

"Kilóg a mellem."

"Akkora seggem van mint egy disznónak!"

"Na és a combom?" bombázott egy csomó idiótasággal, de nem érdekelt. Ez lesz! Akaratomban vagyok úgyhogy most...na mindegy.

"Az a lényege ennek ruhának, hogy sokat mutasson egyben mégis keveset. Na mostmár hiszel nekem?" kérdeztem.

"Jó. Igazából tényleg jól néz ki." adta be a derekát, majd levette a ruhát és vissza öltözött utcai göncbe.

Amikor kimentem az előtérbe anya szaladgált egy fehér magassarkúban és egy ruhában.
Ma mindenki mindenki meghülyül?
Meglátott, elmosolyodott és felém vette az irányt.

"Na milyen?"

"Szerintem klassz. Tök jó, hogy ilyen vad mégis káprázatos!" mosolyogtam bíztatóan, mire megölelt és valami olyat mormogott, hogy megy és megveszi.
Eközbem Rach is befutott.

"Akkor vegyem?" kérdezte... megint.

"Igeeeeeeeeeeen!" mondtam neki kicsit hosszasan.

"Hát okés." elmentünk egy pénztárhoz, megvette a ruhát és egy kérdéssel állt hozzám. "Nem akarok betolakodni, de nem lenne kedved meginni egy kávét?"

"Mikor?"

"Mondjuk holnap. Délután három. A... A Centrumban."

"Rendben. Ott leszek." megölelt és elrohant.

Accidental ⭐ luke hemmings ⭐ befejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora