Space már az ágyában feküdt, egyik kedvenc könyvét olvasva. Tegnap óta nem csetelt a fiúval és mikor ma meglátta a folyosón úgy csinált, mintha nem vette volna észre. Eléggé megilyesztette, persze nem szándékosan. Space egyszerűen nem volt hozzászokva, hogy bárkinek is tetszen. Lehet, hogy csak túlreagálta, és igazándiból Nova nem is akart tőle semmit. Tényleg ennyire naív lenne..?
Telefonja rezgése szakította félbe.
Nova: szia :)
Space: szia
Nova: mizu?
Space: semmi kül, épp olvasok, veled?
Nova: csak fekszem és halálra unom magam. mit olvasol? várj! kitalálom, Csillagainkban a hiba
Space: nem :D
Nova: Papertown?
Space: nem szertem a John Green sztorikat :)
Nova: akk Éhezők viadala?
Space: nope :)
Nova: Beavatott sorozat?
Space: nein. kicsit régebbi a könyv.
Nova: Shakespeare?
Space: fuj xd
Nova: nem szereted? :D pedig az olyan csajos cucc nem?
Space: attól még nem kell szeretnem xd
A fiú még egy darabig találgatott, persze sikertelenül, Space már kezdte kicsit unni.
Nova: akkor még is mit olvasol???!?
Space: a Lolitát :)
Nova: az valami csajregény
Space: nem tudom xd
Nova: xd
és miről szól? :)
Space: egy pedofilról
Nova: ...
YOU ARE READING
quite
RandomSpace unottan dobta le magát a padba. Új év, kényszeredett szocializálódás. A padba rajzolt péniszek és mellek, az olvashatatlan tagek érdekesebbnek bizonyultak a mateknál. A lány kezébe akadt egy apró cetli...
