Punk Love~(Befejezett)

02.

Másnap reggel körülbelül háromszor nyomtam ki az ébresztőmet és állítottam szundira. 

-Emma, most már éppen ideje felkelni! -hallottam apám hangját az ajtóm elől. Nyöszörögve felálltam és kimentem a szememet dörzsölve.

-Fent vagyok.. -motyogtam és a fürdőbe vánszorogtam. 

15 perc alatt lezuhanyoztam és megmostam a hajamat. A tükör elé állva megszárítottam a hajam és kisminkeltem magam, vagyis húztam egy vastag tusvonalat a szemhéjamra és a vízvonalamat kihúztam fekete szemceruzával, végül a szempilláimat is kifestettem. Magam köré csavartam egy törülközőt és kerestem egy fekete nadrágot és egy fehér pólót.

Lementem és a konyha felé vettem az irányt, ahonnan csodálatos illatok jöttek. Amint beléptem a helyiségbe Apa boldog mosolyával találtam magam szembe és homlokon puszilt.

-Csináltam reggelit, a kedvencedet! Nutellás gofrit..

-Uristen, apa te mikor keltél..? -nevettem fel és elkezdtem enni. Ő pedig felment készülődni.

Pontosan 7 órakor elindultunk. Az út az iskoláig nagyjából 10 perc volt, és nem bonyolult. 

Mikor leparkoltunk rengeteg diák állt kint az iskola előtt és beszélgetett vagy dohányzott. Apuval egyszerre szálltunk ki az autóból és elindultunk befele. Megkerestük az igazgatói irodát, ami az első emelten a tanári szoba mellett helyezkedett el. Az igazgató úr már várt minket, elmagyarázott mindent ami ilyenkor fontos szokott lenni. Aztán pedig körbevezetett és adott egy órarendet.

Az osztályom a harmadik emeleten lesz. Oda mentünk és előtte megálltunk.

-Miss.Stone, ez lenne a maga osztálya. Az osztálytársai már bent vannak, magának a tanárral kell bemennie, aki ezen az órán éppen az osztályfőnöke lesz. -mosolygott rám az igazgató.  Viszonoztam volna a mosolyt, ha kedves tudnék lenni olyan emberekkel akiket nem ismerek. De nem megy. - Ma 7 órája lesz, ami azt jelenti hogy 14:05-kor végez. - folytatta, és apámra nézett. Apu bólintott aztán rám nézett.

-Légy ügyes, Emm! Majd otthon találkozunk. -megsimogattam a karom aztán eltűnt az igazgatóval a folyosó végén. Körülbelül 2 perc múlva egy mosolygó férfit láttam közeledni felém a folyosón.

 -Jó Napot, Mr. Scott vagyok, az osztályfőnököd. -mosolygott, mire halványan viszonoztam. -Menjünk be, ott bent minden fontosat elmondok és bemutatkozhatsz. -folytatta mosolyogva és kinyitotta az ajtót, aztán előre engedett, illedelmesen megköszöntem és bementem. 

Ahogy körbe néztem az osztályban, minden szem rám szegeződött. Megálltam a tanáriasztalnál, az osztályfőnök pedig mellettem.

-Gyerekek, Ő itt Emma az új osztálytársatok! -szólalt fel kicsit hangosabban hogy mindenki csöndben legyen. Aztán rám nézett. - Kérlek mutatkozz be.. -mosolygott. Nyeltem egy nagyot.

-A neve Emma Stone, 18 éves vagyok, akárcsak ti. Tegnap költöztünk ide Seattlebe. Az apámmal élek és egyke vagyok. Kedvenc tantárgyam az Irodalom, de a testnevelést is szeretem..- a tanárra néztem, ő pedig bólintott mosolyogva, aztán az osztályban kezdett keresgélni.

-Áhh, igen ott is egy hely. Michael mellett, ott a fehér-fekete hajú.Leghátul. -a helyre mutatott és az utolsó szónál elhúzta a száját. A srácra néztem, Ő pedig rám. Oda mentem és leültem mellé.

 A tanár rögtön elkezdett beszélni a tankönyveimről meg ilyesmikről, én meg csak bólogattam. Aztán elkezdte tartani az órát, úgy látszik történelem tanár is. Elővettem egy füzetet és halkan jegyzeteltem, néha a padtársamra néztem, akinek gyönyörű szép zöld szemei vannak. És még a stílusa is hasonló mint az enyém. Mármint kivan tetoválva és vannak piercingjei. Amit csak a kezein látok és a póló ujjánál eltűnnek. A tanár úr biztosan direkt nem jegyezte meg hogy a  "tetkós srác". Én a bőrdzsekivel eltakarom az összes tetoválásom, nem szeretném ha a tanárok emiatt ítélnének el, már az első nap. 

Amint kicsöngettek Ő felpattant és kiment, hát Ő sem az a barátkozós típus, aminek nem örülök. Mert szeretnék olyan barátokat mint én. 

Nyeltem egyet félve aztán kimentem a folyosóra. A korláthoz mentem és neki támaszkodtam, kicsit távolabb a többiektől,vagyis a klikkektől. Mivel mint minden iskolában itt is több baráti társaság van, persze gondolom mindenki jóban van mindenkivel.

 -Szia..-hallottam egy hangot ami kizökkentett a gondolatmenetemből. A hang irányába néztem. - Michael Clifford vagyok, a padtársad! -elmosolyodott félénken, rámosolyogtam. 

- Szia..-kuncogtam fel félénkségén.

- Arra gondoltam, hogy következő szünetben körbe vezethetnélek és bemutatnálak pár embernek..- a háta mögé nézett, kicsit előrébb hajoltam hogy lássam akiikre néz, ők is ugyanolyanok voltak mint Ő. A társaság rám mosolygott, én pedig viszonoztam.

-Rendben, azt megköszönném..-felnéztem rá. Ő pedig a cipőjét nézte, elmosolyodtam, édes.

 Az órát majdnem végig beszéltük bemutatkozott, vagyis mesélt magáról én pedig elmondtam neki hogy miért van rajtam bőrdzseki, de a karomon pár tetkót megmutattam neki. A szünetben tényleg majdnem minden fontos helyet megmutatott amit az igazgató úr nem. És bemutatott a barátainak, akikkel egész jól elvoltam a nap folyamán. A legtöbb szünetben Michael nem volt ott, amit soha nem értettem hova tűnhetett. 

Megtudtam hogy az egyik lány, Bella az utcánkban lakik és majdnem a szomszédom. Talán ő az a lány aki a legjobban hasonlít rám, mármint nem kinézetre hanem belső tulajdonságaiban.

Délután kimentem a parkolóba és beültem apa mellé a kocsiba.

-Na milyen volt a napod, Kincsem? -mosolygott és rám nézett.

-Igazából nagyon jó volt, elég sok barátot szereztem, és igen Apa olyanok mint én. És az egyik lány majdnem szomszédunk. -meséltem neki mosolyogva, Ő pedig hallgatta vezetés közben.

-Nagyon örülök hogy ilyen jól érzed magad, már az első nap. És örülök hogy mosolyogsz.-halkan felnevettem. Annyira szeretem apát, hogy ő nem hagyott el, bármit tettem. Mármint a legtöbb apa, akinek csak egy lánya van. Nem igazán szereti ha a lánya tele van tetoválva és piercing is van az arcában, mármint csak kettő van az orromban és egy a szemöldökömben, de akkor is. Szeretem hogy ő ugyan annyira örül nekik mint én, bár biztos másképp mutatja mint gondolja, mert az első tetkóm után 2 héten keresztül nem beszéltünk, és ez volt a következő 5-nél is. De mindegy is..

-Én is nagyon örülök neki. -mosolyogtam.

Amikor haza értünk, kipakoltunk a dobozokból, és berendeztem a szobámat, na meg a nappalit. A többi apa feladata volt. Nagyon jól szórakoztunk közben, utána elmentünk egy étterembe vacsorázni, és Ő is mesélt az új munkahelyéről, neki is nagyon tetszik. Hétvégén bemutatkozunk a szomszédságnak, vagy lehet hogy már holnapra is az lesz a terv. 

Amikor hazaértünk megcsináltam az esti teendőimet aztán lefeküdtem. Az iskolából páran ismerősnek jelöltek, mindenkit visszajelöltem és pár új barátommal beszélgettem is. De Michael felől egy szót sem hallottam és be sem jelölt. Kicsit gondolkoztam még ezen, aztán egyszer csak elaludtam.