And Then I Lose. Again.

3

-Szia,Kony!-szólt Sara,erőltetett mosollyal.
-Cijja!-rávigyorogtam.
-Sara,hát te?
-Jöttem elbúcsúzni Xhiltól.
-Ja,értem-kicsit szúrósan méregetett.
-Gyere be-szóltam.
Köszönt,és a szobámba vonultunk. Elkezdtünk hülyülni,majd egyszer úgy döntöttünk,hogy elmegyünk mozizni. A Holtak visszatérését néztük meg. Ijesztő volt,legalábbis egy kissé. 23 óra elmúlt mire vissza értünk. Elköszöntek,és mentek. Én pedig folytattam azt a nagyon érdekes elfoglaltságom: pakoltam. Ez egy picit télleg érdekes volt,mert csomó olyan dolgot találtam,amely eddig sosem volt meg. Pl.: a telefontöltőm,vagy a régi barátomtól kapott nyaklánc,melyen egy Lo felirat van. A Ve pedig őnála található. Ha még megvan... Aztán még egy csomag fogamzásgátlót is leltem. A bőröndbe két oszlop ruha(nadrág,póló,pulcsi),egy oszlopba alsónemű,és a maradék helyet pedig a hajszárító,fogkefe,képek,ékszerek,betét és a többi foglalja el. Allig bírtam össze cipzározni:háromszor ugrottam rá. A szobámban szinte minden kiürült. Kivittem a bőröndöt,majd apuék szobálya felé vettem az irányt.
-Apu?-kopogtam,majd benyitottam. A dolgozóasztalánál ült. Nagyon ügyködött valamin,szóval mikor megkérdeztem,hogy mikor indulunk,mérgesen rám kiabált:
-Miért kellett megzavarnod?! Most elrontottam,méghozzá miattad! Menjél kifelé!
-Bocs hogy élek-suttogtam,majd kiléptem a szobából. Valószínűleg meghallotta,és ennyit mondott:
-Amikor Jessi hazajött.
De semmi bocsi,vagy ilyesmi... Mindegy,legalább megkaptam a választ. Hajnali 2 lehetett,mikor Jessi hazatért. Szerencsére össze volt neki pakolva,így nem kellett tovább várni.  Beültünk a kocsiba,és a reptérre mentünk. Egy óra volt,mire odaértünk,és majdnem lekéstük a gépet. De pont még elcsíptünk 7 szabad helyet. Leültünk,majd mindenki elfoglalta magát. Reggel 10-re már ott is voltunk. Egy négy csillagos szállodában szálltunk meg. 4 szoba,melyekben 3 ágy volt,3 fürdő,1 konyha. Szuper volt. A suli csak kedden kezdődött,és szombatig tartott. Első két hónapban nem kellett tanulni,csak az órán figyelni. Néha le kellett pár dolgot írni,de a dogákat kihagyhattuk. Erik,az egyik oda járó srác mindig utánam nézett. Ez nekem k*baszottul tetszett. Egyszer elhívott egy giccses étterembe. Csak egy innivalót kértem,és direkt unott arcot vágtam. Pedig belül nagyon is örültem,hogy vele lehetek.
-Baj van?-kérdezte sokszor,persze angolul.
-Nem,nincs-válaszolgattam.
Aztán kimentünk,és sétálgattunk. Megfogta a kezem,és egy közeli kis tóhoz vezetett. Leültünk a partjára,és beszélgetni kezdtünk. -Hogy-hogy ide jöttetek a családoddal? Miért pont New York?-kérdezte váratlanul.
-Őszintén,nem tudom. Apuék szerint itt minden jobb lesz... Rossz volt elszakadni a barátoktól,meg minden közeli ismerőstől. De miért kérded? Tán baj,hogy ide jöttünk?
-Nem,nem. Dehogy. Csak kíváncsivá tett.
-Ja értem. Oké... De nekem most már mennem kell-búcsúztam.-Holnap találkozunk. Szia!
-Szia!