Weird Life

6.nap

Már 1 hét eltelt.Folyamatosan teltek a napok és semmi.Mindig a telefonomat nézegettem és szokásomhoz hívetlenül (ha van egyáltalán ilyen szó) mindig felvettem a rejtett számokat.Nem szeretem felvenni idegeneknek a telefont mert kényelmetlenül érzem magam tőle de most mindig felvettem és az egyik se volt Sehun.Gondolkoztam hogy már el is felejtett és túl naiv voltam hogy esetleg összebarátkozhatok vele.

Épp az étterembe szogáltam ki egy kis családot amikor az egyik pincérnő szólt hogy csörög a telefonom.Megnéztem és rejtett.Nem is tudtam hogy felvegyem-e vagy nem de hát nem vesztek semmit ha felveszem,nem?

-Hello?-kérdeztem

-Hello.Te vagy az Yun Seo?

-Úristen,igen én vagyok az.Sehun?

-Kekeke igen Sehun vagyok.Bocsi hogy csak most hívtalak fel de elég elfoglalt voltam-válaszolt

Ezaz!!Végree!

-Hát miattad már kész telefon függő lettem.Mindig rajta tartottam a szemem-mondtam egy kicsit nevetve a saját hülyeségemen meg azon, hogy egyáltalán minek mondom el neki ezt?Annyira feltünően nyomulok. hogy szerintem nem is akar majd velem talizni.Bár ő kérte el a számom :))

Beszélgettünk egy kicsit aztán mondtam neki hogy mennem kell mert nem akarom hogy megint rámszálljon a főnök.

-Majd beszélünk.-köszöntem el

-Igazából..-kezdte el-holnap lesz egy kis szabadidőm.Nincs kedved elmenni valahova?

Úristen!!!Ez randi lenne??Vuhúúúúú Hát ez nagy.

-Ohh, de persze.Hova?-kérdeztem kíváncsian

-Nem is tudom..csak nézzünk meg egy filmet a moziba.

-Okés majd hívj fel.Sziia

-Szia-köszönt el ő is

.Kiskoromban mindig is kövér voltam.Azóta sikerült valamennyire lefogynom,de még mindig elég duci vagyok.Nem gondoltam volna hogy pont egy ilyen tökéletes ember elhív valaha randira.Mert ez már annak mondható ugye?Még soha se voltam randin.Ohh mit kéne felvennem?Valami szebb ruhát.Jajj nagyon izgulok.

***

Másnap is csak egy sima nap volt.Dolgoztam napközbe és meg is beszéltük Sehunnal hogy 7kor találkozunk a mozinál.Egy komédiát fogunk nézni,remélem vicces is lesz mert sok olyan film van amit poénosnak terveznek de valahogy nem jön össze a vicc része.

Miútán haza mentem kimostam a hajam,kiszépítettem magam és felvettem a ruhámat.Nem volt nagy cucc,egy világoskék, szebb felső és egy fekete farmer nadrág.Nem akartam báliruhába kiöltözni mozihoz,meg aztán nincs is báliruhám ugyhogy ez maradt.Nagyon izgultam otthon de gondoltam hogy na ezt most élvezni kell és nem kell idegeskedni.De ahogy odaértem a mozihoz és megláttam Őt.Wááá.Igaz el volt takarva az arca maszkal meg napszemüveg is volt rajta de egyből felismertem.Nagyon fájt a hasam az idegtől és a hangom is elment de bátorságot vettem magamon és odamentem hozzá.

-Sziia Sehun!!-mosolyogtam rá

-Shhh csendben nem akarom hogy felismerjenek-mondta-De amugy szia-mosolygott-Nem gondoltam hogy felismersz.

-Én vagyok az első számú rajongód,persze hogy felismerlek-nevettem rá

Beszéltünk még pár sort,aztán megvettük a jegyeket és a popcorn-t.Meglepetten vettem észre hogy kifizette nekem is.A sok Exo-s műsorba mindent megvetet mással nekem meg ilyen könnyen megvette?Huuh ugylátszik hogy még nem vagyunk közel mert akkor nem vette volna meg nekem.Bár még csak pár napja ismer engem.

Beültünk a filmre meglepetten vettem észre hogy mindenki nevet a filmen.Tényleg vicces volt.Nagyon jó volt olyan rég röhögtem már ennyit.Mondjuk bevallom hogy inkább figyeltem Sehunt mint a filmet de ez már csak részkérdés.Olyan bájos!!Komolyan mondom még lánynak is jobban elmegy mint én és ez elég gáz.Valamit csinálhatnék a fejemmel.

Hamar vége is lett ennek a pompás pillanatnak és azt vettem észre hogy már írják ki a szereplők és a rendezők nevét.Ohh ugy maradtam volna még Sehunnal.

-Soha se gondoltam volna hogy sírva fogok nevetni egy filmen-taglaltam Sehunnak

-Ohh hidd el énsem de ezek az emberek olyan baromságokat csináltak-beszéltük még mindig csordogáló könnyel.

-Merre laksz?-kérdezte Sehun

-Nem messze,csak pár utca.-mondtam

-Rendben elkísérlek

-Nem baj?Nem kell sietned haza?

-Nem,de menjünk nehogy meggondoljam magam.-mondta "komoly" arccal

-Oké-mosolyogtam

Haza kísért és folyamatosan a filmről beszéltünk.Tényleg nagyon jól éreztem magam.Else hiszem hogy ez volt az első randim, ráadásul vele.

-Na,hát itt vagyunk...Nem jössz be harapni valamit vagy ilyesmi?-nem gondoltam semmi rosszra (najó talán csak egy kicsit) de így is éreztem ahogy elvörösödök és szépen beleolvadok a vöröses falba mögöttem

-Nem köszi,a fiúk már biztos várnak otthon és Suho mama összeszidna hogy hol vagyok már-nevetett-Majd találkozunk-mosolygott és elsehiszem de megpuszilta az arcom.

Még láttam tőle egy kis mosolyt aztán gyorsan elsétált.Én meg ott álltam kint értetlenül és próbáltam feldolgozni hogy MI A FRANC???Áhhhhh megpuszilt Ááááááááááááááá!!!