Különleges Teremtmények

3. Rész

(Jess)
-Lexi gyere már elkésünk- ordibáltam fel testvéremnek
  -nyugi van megyek már- szólt le nekem.
  -Na lányok indulhatunk?- Kérdezte jack.
  -Yes- ordibáltunk Lexel. Felkaptam a táskám és kisétáltam Lexi után. Bezártam a ház ajtóját és beszáltam a kocsiba. Ami egy Ford Focus Jack kapta a szülinapjára.Gyorsan elértünk a suliig. Jack leparkalt a kocsival és már ki ik száltunk. A kapunál várt ránk Ben és Chris.
  -sziasztok- köszöntek a srácok.
  -Hali- köszöntünk mi is. Lex és Chris besétáltak az épületbe , de én és Ben még maradtunk kint beszélgetni.
  -Na hogy van miss Jack Daniels?- Kérdezte tölem gúnyos mosolyal az arcán.
  - Erről nem vagyok hajlandó beszélni.- Mondtam neki nevetve.
  - Jól van angyalka akkor nem nyagatlak vele.
  -Ajánlom is- Fenyegetem meg mutató újamat felemelve.
  -Jess!!- Ordibált a hátammögöt kelly és a nyakamba ugrot.
  -ohh hello Kelly- Köszöntem neki
- Na kialudtad a tegnap estét?-  Kérdezte mosolyogva
  - Ne kezd már te is! Inkább menyünk be mert csöngettek.-  Kellyvel és Benel az oldalamon befelé indultam az épületbe. Már majdnem mindenki bent volt a teremben. Leültem Shopi mellé Lex pedig Chris mellet ült. Ahogy magam ismerem nem sokáig fogunk Shopival egymás mellet ülni. Mert az összes órát végig fogjuk beszélgetni.
  -Jó reggelt Lépet be- Mrs Lenon az ofőnk.
  - jó reggelt- köszönt vissza mindenki.
  -Remélem hogy mindenki kipihente magát a szünetben és frissen és üdén kezdi a tanévet.
  -Hát szerintem nem mindenki van kipihenve.-  Mondta Ben nevetve és rám mutatva.
  - Pofád alapállásban vagy megfejelek- Fenyegetem meg Bent. Lexi majd leest a székről anyira nevetet.
  - Na de ebből elég legyen! Nem szetetné az első napjàt máris az igazgatoiban kezdeni gondolom. -Fenyegetet a tanárnő.
  -hát nem ezt eltalálta.- Mondam mrs lenonnak, aki sértödöten folytata a szokàsos év elei kis beszédét. Az óra kin szenvedés volt és még be is aludtam. Shopi kezdet el lökdösni hogy ébredjek fel mert vége az órának. Én szélsebesen kimentem a teremböl. A csajokal egyenesen az udvara mentünk. Ott beszélgetünk és mint kiderült Kellyt randira hívta Mark a foci csapat kapitánya. Csengettek igy vissza mentünk a terembe. Ismételten ofi. Bejelentette a tanár hogy következő hónaypban két új diàk érkezik.
  - Remélem hogy lányok lesznek.- Jelentete be Jhon.
  -Jhon sajnàlatal kell közölnöm de fiúk.- Mondta nevetve Mrs Lenon. Nagyon lassan telt el a nap.
(Lexi)
  Mikor hazaértünk a szüleink már otthon voltak és az asztalnál ültek. Amit tudunk hogy sosem jó jel.
  - Beszélnünk kell!- mondta anya. Mind tudtuk hogy ez hova fog vezetni. A bulit fogják számonkérni.
  -Elmomdanátok hogy hol voltatok tegnap este?- kérdezte anyu ingerülten.
  -Mért kérded ha ugy is tudod? - kérdeztem vissza.
  - Ti ezt hogy gondoltátok? Hogy nem fogok rájönni h elmentetek?
-Őszintén meg mondva ezt terveztük.- mondta Jess.
  - Mégis honnan tudtátok meg?- kérdezte Jack
  - Hiányzik a gyogyszeres dobozbol egy üveg fájdalamcsilapitó, amiből az következtetjük, hogy valaki nagyon másnapos lehet.- mondta anyu.
  -Nem tudsz erről valamit Jess?- kérdezte apu indulatosan.
  - Miből gondoljátok, hogy én voltam?- kérdezte Jess felháborodottan.
  -Először is mivel Jack fuvarozott gondolom ő nem ivott.- mondta apu.
  - Másodszor felhívott Christián anyukája, hogy tudok-e rola, hogy Lexi ott töltötte az éjszakát ami szintén arra utal, hogy ő volt a jozan.- folytatta anyu.
- Jó igen elmentünk bulizni egy kicsit mert szeretük volna a nyarat jól elbucsuztatni meg mert jön a suli és egy darabig biztos, hogy ez volt az utolsó komolyabb házibuli.- keztem el orditani én is.
  - Hát ezt jol gondoltad ugyan is mostantól nem mehettek el sehova. Se pláza, se mozi és föleg nem buli.-kiabált anyu.
  - És most menjetek a szobátokba!- küldött el apu. Felmentünk az emeletre és elvonultunk a szobánkba. Amint beértem a szobába már hivtam is Christ, hogy nála mi a helyzet.
  -Szia lex!- szolt bele a telefonba.
  -Szia Chrisz mi a helyzet, mert itt áll a bál.
  -Anyám totál ki van akadva, hogy miaz, hogy elmék bulizni a tudta nélkül és, hogy miaz, hogy nem egyedül jövök haza.
  - Nekünk meg felhívta az anyád a miénket és így mindent megtudtan.
  -Ohh, sajnálom.
  - Most már mindegy. Egy életre szobafogságban vagyunk.
  -Ha ez megnyugtat akkor közlöm, hogy én is.
  -Na léptem majd holnap talizunk a suliba. Szia!- köszöntem el.
  -Oké. Szia Lexi.- köszönt el ő is.

Ha tetszet a rész akkor voteolj és kommentelj mert sokat jelentene nekünk. És akkor tudnánk hogy  érdemes-e folytatni a történetet.