4. fejezet

60 4 0
                                    

Anita miután felvilágosítottam a tervemről, vigyorgott egyet - egyébként nincs szép mosolya, sőt, csúnya - majd elment.
Hogy szórakoztassam az egyetlen társalgó barátomat azaz az őrömet, aki sajnos nem a szavak embere... Ma de mindegy. Szóval hogy felpörgessem ezt a " bünti bulit" elkezdtem énekelni a Playe Royale összes számát. Természetesen a Get Higher-el kezdtem. Felpörgeti a bulit. Amikor elénekeltem az összes számukat, átváltottam Tankcsapdára.. Ha a rock n' roll semmi akkor ettől majd beszédre nyílik a szája a cukinak - igen elég helyes - gondolkodtam egy kicsit és elkezdtem énekelni a számaikat. Egy óra elteltével az őr még csak rám sem nézett. Hát jólvan. Veszem a lapot. Ez egy kihívás. Na de drága akkor is én nyerek. És ez bizony hatásosnak bizonyult, ugyanis Alvin és a mókusoktol énekeltem a kurva életet. Az őr csak két percig bírta, majd odajött a cellámhoz, belenézett a szemembe és megszólalt :
-ha nem fejezed be most rögtön..
-akkor mi lesz? - vágtam a szavába - Megütsz? Oh. Várj.. Az nem lehet. Tiltja a szabályzat. Hupsz. - a végén önelégelt mosolyra húztam ajkam és tovább énekeltem önfeledten a dalt.
Erre az őr a legnagyobb meglepetésemre elővett egy kulcsot, kinyitotta a cellám és káromkodva kitessékelt a "szobámból".
Vigyorogva kisétáltam majd mintha csak a levegőnek beszélnék ennyit mondtam :
- Mindig én nyerek. Mindig.

A folyosóról kiérve nem tudtam merre menjek így oda mentem ahonnan a legnagyobb zajt hallottam. Egy nagy teremben lyukadtam ki. Olyan volt mint egy sulis kajálda. Jajj. Szar kaja, szar emlékek. A hideg futott végig a hátamon, tisztára olyan mint a gimi. Megláttam a srácot akinek rohama volt. Ő is észrevett,majd felém indult. Ahelyett hogy köszönt volna megfogta erősen a karomat és húzni kezdett.
-mit csinálsz?
-megmentelek a büntetéstől.
-most nem is csináltam semmit..
- nézz rám!
-mi?! - furcsa volt ez a kérdés
-csak nézz rám! - most látom hogy milyen helyes.. Hmm.. Még hogy helyes, a srác dögös...
-most nézz magadra és mondd el hogy hogy nézel ki!
-minek?
-csak csináld!
-a hajam kócos, régi Green Day póló van rajtam, egy sötét farmerrel és egy Vans cipő. A sminkem gondolom a végtelenségig elkenődött, egyszóval olyan vagyok mint egy drogos. - itt elnevette magát.. De nem kicsit. Konkrétan röhögött.
-most mi van? - nem tudtam eldönteni hogy melyik ijesztőbb, ahogy feltettem a kérdést vagy ahogy ránézek.. És a kettő együtt tökéletes párosítás ugyanis az arcáról egyből lefagyott a vigyor.
- öhm - kezdett dadogni - szóval hogy furcsa hogy hihetetlen nagy önbizalmad van de a külsődet nem szereted.. És hogy szerintem még így is csinos vagy.. A maga módján.. - es elpirult. ELPIRULT. még soha nem láttam fiút elpirulni. Hát ez eszméletlenül cuki. Egy kicsit megzavarodtam ettől... Ahj össze kell szedned magad, gyerünk. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok töltötték meg az agyamat majd megszólaltam.
-szóval mi is volt ennek a hihetetlenül szar játéknak a lényege?
- ohh jajj, tényleg. Na szóval mi a különbség köztünk.
-hogy te fiú vagy és én lány?!
-ahj, ez igaz de a kinézetre gondolj.
-én a saját kényelmes és menő cuccaimban vagyok míg te valami hülye és eszméletlenül ronda kezes lábasban.
- pontosan! És nehogy azt hidd hogy jókedvemből van ez a szar rajtam. Ez a kötelező ruha viselet.
-na ne.
-na de.
- én ezt fel nem veszem. Biztos hogy nem.
-pedig muszáj lesz.
- Oh. Az élet szar.
-csak azzá teszik..
-lehet. Baszki. Na menjünk. hadd vegyem fel ezt a csodás ruhát, annyira várom már.. - színleltett öröm. Pipa.
- látom mennyire. Gyere elkísérlek a szobádhoz, történetesen mellette van az enyém, így bármikor talalkozhatunk.
- és az jó?
-nekem igen.
- hmm. Akkor jo. Egyébként még mindig nem tudom a neved..
- tényleg..

*ne haragudjatok, még gondolkodnom kell a néven :D és azért se hogy ilyen későn hozom az új részt, megpróbálom minél hamarabb hozni az újat :)
~Rami


Korlátok Között Where stories live. Discover now