A pincér rám boritotta a kancsó vizett...felsikitottam..erre Luke elkezdett nevetni...én már nen tudtam mit tegyek elszaladtam...csak sírtam..zokogtam..nem tudtam mi is történt velem..csak azt tudtam hogy ez volt a legmegalázobb pillanata az életemnek...
Luke utánam futott nem tudtam mit akarhat hisz kinevetett.
Megfogta a karom és hát mit ne mondjak nagyon fájt.. megállitott...
Azt mondta hogy szeret és hogy nem akart kinevetni..de nem tudtam neki hinni..mondtam neki hogy hagyjon békén örökre de ő nem engedett magához huzott és megcsokolt..
Nagyon jó érzés volt hogy azt éreztem hogy valaki tényleg szeret,mert ezt nem nagyon érezteték velem...
Haza kìsért..elbucsuztunk egy nagyon édes..forro csókkal..
-Holnap találkozunk szerelmem..
Mondtam neki hogy rendben..
Végülis jól sült ki..hiiszen minden rosszban van valami jó..
Másnap reggel kiszáltam a kocsimból a suli előtt láttam hogy ott beszélgett egy nagyon csinos lánnyal..elkapott a féltékenység fogalmam sem volt hogy ez most mit akar jelenteni igy aztán ugy döntötem hogy elkerülöm..de ekkor..
