Másnap délután el is mentünk anyával új ruhákat nézni.Régebben ő mondta meg,hogy melyik ruhát vegyük meg és melyiket ne.
Gondolhatjátok...Tipikus anyuci kedvence voltam.Ingekbe jártam.De nem a menőbb fajtákba.Hanem az ilyen stréberfélékbe.Szóval borzalmas stílusom volt.
Azonban most!A jelen divatjához igazítottam a ruhatáramat.Csakis olyanokat választottam,amiről tudtam,hogy a suli menői is felvennék.
-Biztos,hogy ezt akarod?-kérdezte anyám grimaszolva.Gondolom nem nyerte el a tetszését a ruha.
-Igen.Jól néz ki.
-Nekem erről más a vélemenyem Thomas.
-Nem a te véleményed érdekel anya.Érted?Megváltoztam.Többé nem vagyok egy bábu,amit irányítani kell.-mondtam,de a végére halkabban mondtam,mert nem akartam,hogy az egész bolt minket nézzen.
-Hát jó-sóhajtott.
Jó sok mindent vettünk.Eléggé kihasználtam a helyzetet,azt hiszem.De hát szükség van erre a pár újításra.
