Végre eljött a nap, kedd reggel..
Felébredtem, elmentem gyorsan lezuhanyozni, majd felöltöztem és reggeliztem..
Aztan elindultam a terápiára..
Út közben azon gondolkoztam hogy vajon tényleg várnifog-e terápia után.?! Nem hazudott.?!
Bementem a terápiára szokásos dolgait fújta a segítö, meséljük el a gondjainkat, oszzuk meg vele bánatunkat.. Stb
Nem tudtam figyelni, hajtott a kicáncsiság..
Mikor vége lett a terápiának, az épület előtt vártam adams-t ..
Nem kellett sokat várnom rá, 5percet várakoztam majd megjelent.
- Szia.! * már távolról köszönt..
- szia *koszontem vissza..
- elmesélnéd nekem, hogy mi volt az multkor a terápián. ?! *kerdeztem tőle..
- persze.
Azért mentem be arra a terápiára, hogy lássam mien emberekkel van tele a világ..
Miért akarják ezek az emberek megölni saját magukat a külömböző féle drogokkal.
És azért mondtam, hogy épp a dilleremtől jöttem mert kiváncsi voltam az arcokra.. Mikor a diller szot kiejtettem szinte minden függő nyála elkezdett csorogni..
Nos.. Drogosok... Szerintem keptelenek változni, leszokni akármien terápiára járnak.. Akár csak egy alkoholista..
Eléggé lenézve, "alázva" éreztem magam..
De ugy éreztem igaza van.
Bár nem az én esetemben..
**Beszélgetés közben sétáltunk egy parkban..
El meséltem neki az egéssz életem, és hogy miért drogoztam, meg, hogy miért mondtam le róla..
Mikozben meséltem neki, meg sem szólalt, halgatta..
Majd mikor el meséltem neki az életem nagy részét, megáltunk és csak szó nélkűl megölelet..
Nem mostanában éreztem ilyen jót, miközben ölelt..
Éreztem, hogy öszinte ölelés volt.
Nem sajnálatból..
Át érezte a helyzetet amiben voltam..
Majd a hosszú, néma ölelés után tovább sétáltunk és még órákat beszélgettünk..
Nagyon jól éreztem vele magam,
De sajnos annyira késő volt, el röpűlt az idő, hogy már haza kellett mennem.. Nagyon fáradt voltam..
Adams haza kisért majd a kapualjban megfogta mindkét kezem és azt mondta.:
- ha baj van, vagy segítségre van szükséged, csak szólj.. Mosolygott..
Nem néztem a szemébe, a földre néztem
Majd halkan mondtam
- rendben.! Köszönöm..
Majd nyomott az arcomra egy puszit és elköszönt.!
bementem a lakásba és lefeküdtem..
Nagyon fáradt voltam ugyan, de nem tudtam aludni Adamsen kattogott az agyam..
Annyira megértő, őszinte srácnak tűnik, hogy majdnem csak bele szerettem..
Sok gondolkodás közben álomba szenderedtem..
Másnap reggel, mikor felkeltem, épp dolgozni idultam mikor kinyitottam az ajtót egy hatalmas csokor vörös rózsa volt a küszöb előtt.. Amiben egy kis kartya volt..
Az volt rá irva hogy.:
"Legszebbnek...
Ma te és én "
/Adams.
Bevittem a virágot, vízbe tettem..
Nagyon gyönyörű volt, és örűltem neki .. Aranyos volt tőle..
lessz időm folytatom. :)
Véleményeket irjatok. :)
