5.Fejezet.

44 2 0
                                    

Hosszas csókunk után, anyira elvoltunk foglalva egymás társaságával, hogy észre sem vettük, hogy vége a filmnek..
Adams felnevetett..
- jó volt a film, igazán izgalmas volt.. *
Majd enis elkezdtem nevetni.

A film vegével adams indúlt is haza..
Szorosan magához ölelt majd megcsókolt, végül elköszönt..

Nemsokkal késöbb miután Adams elment, megcsörrent a telefonom..
Ismereretlen szám volt, nem vettem fel. Nem szoktam ismeretlen telefon számokat felvenni.
Aztan elkezdett ujra, és ujra csörögni. Nem tudtam ki lehet az ilyen későn, mi lehet ilyen fontos.
Majd elhalgatott, pár percre.. Késöbb űjra csórögni kezdett..
Felvettem...
-hallo..
Majd beleszólt egy mély hangú,férfi..
-

ne találjozz többé vele..
Csak enyit mondott..
Megkerdeztem hogy kiaz.. De nem válaszolt..
Csak anyit, hogy ha nem akarok neki bajt nem találkozok többé vele, aztán megszakadt a vonal..
Nagyon megilyedtem, nemértettem, hogy mi volt ez az egész.
Rögtön felhívtam Adamst, megkérdeztem, hogy jól van -e ?!
- igen.. Hisz nemrég jöttem el töled.. Minden rendben ?! Kerdezte zavarodot hanggal..
- Igen .. mondtam halkan.. Majd elköszöntem és letettem a telefont..
Szinte egész éjjel fönnt voltam, nem értettem ezt az egészet, nagyon féltem, hogy valaki bántani akarja Adamst vagy akár engem..
Gondolkodásomból kizökkentett az ébresztő órám, reggel 7óra.
Feltápászkodtam az ágyamból, majd elmentem zuhanyozni, felöltöztem majd reggeliztem és elindultam dolgozni..
Nagyon fáradt voltam, alig bírtam nyitvatartani a szemem, nem tudtam a munkámra kocentrálni végig ezen kattogott az agyam, nem tudtam elképzelni ki akar minket szétszedni, kinek ártottunk!?
Majd a munkaidö teteltével elindúltam haza..
Gondolkoztam út közben.. *..Szeretem Adamst, nem akarom, hogy bármi baja essen miattam..
Ahogy a mondás tartja, ha szeretsz valakit engedd el... És én ezt fogom tenni, mert nagyon a szívemre venném ha valami baja esne miattam..
Miután ezt eldöntöttem, megcsörrent a telefonom..
Adams volt az..
Felvettem.
- Szia szépség..
- szia
- jól vagy ?van valami gond? *Kérdezte kétségbeesett hanggal.
- nincs.. Valálaszoltam halk, letört hanggal..
- nem úgy hallom.. Na mesélj.. *.Mondta kissé idegesen..
- semi baj.. Nyugi..
Nyugtattam meg, de ő hallota a hangomon hogy valami nem stimmel..
- ma találkozunk hercegnő.?
- ööö. Ma nem jó sok dolgom van..
*mondtam makogva..
- jolvan.. Mondta ideges hanggal..
Majd ezzel lettette a telefont..
Annyira rossz érzés volt, hogy nem mondtam el neki hogy mi a baj..
Teljesen letört voltam.. Semmire nem tudatm gondolni csak Adamsre..
Nem akartam megegy számomra fontos embert elveszíteni, elég nagy fájdalom volt stefani halála.

Estefelé valaki kopogott...
Ajtót nyitottam...
Hát nem gondoltam volna hogy ö fog az ajtó túloldalán álni..
Alfonz..
- Szia ..
*.Köszönt csábos mosolyát ujra elövillantva.
-szia. Te itt? Honnan tudtad meg, hogy hol lakom. ?
- Nem hivtál.. Aztán nyomozni kezdtem.
Ésahogy látom sikeres volt a nyomozás, nehézvolt téged megtalálni.. De nem adtam fel..
* kacsintott..
- Hát jolvan.. Gyere be, mosolyogtam rá.
Bementünk a nappaliba, elkezdtünk beszélgetni..
Olyan furcs volt az arca, mintha nagyon titkolna valamit..
De nem kerdeztem rá.. Nem akartam beégni.
Elkezdett kérdezősködni, hogy van -e barátom.
- nincs. Vágtam hozzá kissé letört hanggal.
- van valami baj?! kerdezte késegbe esett tekitettel.
- Nincs.. Válaszoltam egy mű mosolyal az arcomon.
De persze erre ő nem jött rá, úgy gondoltam miért modjam el neki, hogy mi a baj.. Hisz par napja ismertem meg.
Alfonz elmesélte magáról, hogy gazdag családból származik, csak hogy szülei meghaltak és igy rá maradt minden..
Elesélte, hogy drogozot, és hogy egy nagyobb banda tagja volt akik dillerkedtek..
Mikozben erről mesét, az arcát figyeltem és láttam, hogy mintha nem az igazat modaná, de nem szoltam semmit, csak hallgattam, hisz nem alkothatok rolla képet amíg nem ismertem ki.
Azt is elmesélte hogy előző barátnője drog túladagolásban halt meg.
Nagyon sajnáltam, átéreztem a helyzetét, hiszen stefani is igy halt meg.
Enis elmeséltem neki mindent.
Észre sem vettük, hogy eltelt az idő, későre járt már.
Alfonz haza indúlt, de ahogy fe alt a zsbéből kiesett egy pakk.
Fölált, majd nézett rám sajnálkozva, én pedig rá mérgesen..
Tudtam hogy valamit eltitkol de nem épp erre gondoltam..
Megkérdeztem tőle, hogy mi ez. ?!.
Alig tudott válaszolni, csak makogott és sajnálkozott.




 Aisa életeWhere stories live. Discover now