Grand Hill-i Szálloda

2. Grand Hill-i szálloda

– Nézd csak Jenny! – szólította barátnőjét, akit még mindig Alex karjai tartották fogva, miközben apró csókok kényeztették a nyakát. Jenny kuncogva lökte el magától Alexet.

– Ne legyél már ennyire kanos!

A fiú felnevetett, majd csatlakozott tanácstalan barátaihoz, az autónál.

– Mi van rá írva? – kérdezte kíváncsian, mikor odaért guggoló Kristine mellé.

– Ha jól olvasom Grand Hill-i szálloda 1 mérföld.

– Furcsa! – állapította meg Jenny.

– Miért?

– Hát itt a semmi közepén egy szálloda?

Kristine körbe nézett és látta, hogy a mező után ismét erdő következik. Egy rég elhagyatott ösvényt pillantott meg, amely az úttal ellenkező irányba kanyarodott az erdőben. Szíve hatalmasat dobbant rémületében.

– Mi az? –Jenny észrevette barátnője zavart pillantását.

– Esküszöm, hogy az előbb nem volt ott az az ösvény – mutatott Kristine az irányába.

– Szerintem szóljunk a srácoknak. Jobb lesz, ha ezt ők is látják.

– Rendben.

Joe csak deréktól lefele látszódott ki, úgy bele volt hajolva a motorháztetőbe. Tom, és Alex mellette ácsorogta karba font kézzel. Amint megpillantották az érkező lányokat, Alex Jenny elé sietett, hogy újra karjaiba zárhassa, Tom pedig megbökte Joe hátát.

– Ezt nem fogjátok elhinni, hogy mit találtunk! – mondta Kristine.

– Csak nem találkoztatok Nagy lábbal?! – Kérdezte gúnyolódva Alex.

– Nagyon humoros! – tekintett felé összeszűkült szemekkel Kristine, majd Joe felé fordult – Egy régi táblát találtam, ami azt hirdeti, hogy van egy szálloda a közelben.

– Ez érdekes – mondta eltűnődve Joe, miközben letörölte homlokáról az izzadság cseppeket. – A térképen egyetlen szálloda sincs feltüntetve.

Joe visszafordult az autójához, és lecsapta a motorháztetőt.

– Az a helyzet, hogy a kocsi hűtője teljesen tönkrement. Ezzel már nem tudunk tovább menni.

– Nagyszerű! Pont egy ilyen kirándulásra vágytam! – nyafogott Alex.

– Ott jön egy autó! – sikkantott fel Jenny.

Alex mozdult meg elsőként és lépett ki az útra, miközben mindkét karját feje felett lóbálta. Követte példáját Tom, és Joe is. Ahogy az ismeretlen autó feléjük közeledett, ahelyett, hogy lelassított volna, inkább gyorsított, és az úttestre kilépő fiatalokat kikerülve tovaszáguldott.

– Mekkora görény! – ordította Alex. – Remélem, defektet kapsz, te rohadék! – üvöltözött tovább.

A lányok szomorú pillantást váltottak, Joe erősen törte a megoldáson a fejét.

– Hát szerintem megnézhetnénk azt a szállodát... – javasolta Tom. – Milyen messze van?

– Csak egy mérföld – felelte Jenny.

Mindenki Joe-ra pillantott várva mit válaszol erre az ötletre. A férfi nem szólt csak intett, hogy mindenki vegye ki a saját táskáját, mert akkor gyalog indulnak tovább.