Louis Tomlinson
Minden unalmas. Az iskola a legrosszabb dolog a világon!
Liam sem tudott jobb kedvre deríteni. Túl szürkék lettek a hétköznapok, és a mindennapos lógás helyett beállt a mindennapos dolgozatírás.-Meghalok-nyögött fel Liam mellettem a matek tz-nél.
-Kuss ribanc-nevettem, mire a karomra firkált a tollával.
Nem hagytam magam, visszafirkáltam.
-Ha harc, legyen harc!-mondta Liam, majd egymás karját kezdtük el firkálni.
-Mr. Payne, Mr. Tomlinson! Vagy abbahagyják a gyerekes viselkedést, vagy kénytelen leszek kiküldeni önöket az órámról!-szólt ránk a tanár.
Mint a kisangyalok, úgy írtuk tovább dogát, ami hármasnál nem lett jobb szerintem.
Utolsó óránk után elindultunk Liam-ékhez a szokásos úton. Éppen a tegnapi focimeccsről dumáltunk, amikor a fák alatt megpillantottam valakit.
Azt az alakot, akit egy hete is láttam a folyosó végén.
-Liam?-motyogtam síri hangon.-Látod ott? A fák alatt?
-Louis, az égvilágon semmi nincs ott!-nevetett. Nagy nehezen odafordítottam a fejem. Nem volt ott senki.
-Csak képzelődtél, tesó.
-Nem...-ráztam a fejem, de rájöttem, hogy felesleges.
Mi van, ha tényleg begolyóztam és alakokat látok?
Nem, az nem lehet. Tudom hogy ott volt valaki!!
-Lehet igazad van-hagytam rá, de belül tudtam, hogy itt valami nincs rendben.
És ki fogom deríteni, hogy mi az.
--------------
heyheyhey
itt az 1. rész!:)
remélem tetszett c:
sajnálom hogy rövid lett, a kövit igyekszem hosszabbra csinálni!:)xx A
VOCÊ ESTÁ LENDO
who are you? ; l.s
Fanfic-Mit akarsz? Miért nem hagysz már békén? -Ugyan már, én mindig itt leszek.