Hold me when I'm here

4. Régi Szerelem

Másnap reggel kerestem Adam-et de sehol sem találtam.  Eltűnt.  Meg futamodot. Mi történt vele?  Mért nem jelentkezik? 
Hagytam neki egy üzenetet de nem válaszolt rá. Mit tegyek?

'Valami baj van? ' Grace megszakított a gondolatmenetböl,  de nem tudtam mit mondjak . Lehet hogy el kellene mondanom neki hogy mi történt a tegnap este?  Lehet,  de most nincs kedvem és időm sincs mert be jött a tanár.
' Semmi,  jól vagyok! ' de talán látja a hamis mosolyom-on hogy ez nem igy van.

Nem tudtam figyelni a tanáromra akár hogy is próbálkoztam,  valahogy nem ment.  Az egész napom csak azzal telt el hogy Adam-en gondolkodtam és kérdéseket tettem fel magamnak róla.

Már egy hét is eltelt amióta nem láttam őt és még mindig zavar a dolog. Nem mertem több sms-t hagyni neki nem hogy azt hiszi hogy én is egy olyan nyomulós csaj vagyok,  szóval csak türelmesen ki várom amíg ő vissza ír. 

Meg csören a telefonom.  Egy sms-t kaptam.  Izgatottan elő veszem a telefonom,  reménykedve hogy ő az. De nem. Ez csak Grace. 

Grace:szep estét te kis mormota... Ma este buli van,  nincs kedved velünk jönni?  Roy,  Jason,  Te és én mint régen... Huh?

Mivel nincs már kedvem magamba maradni mert így csak unatkozom és ha unatkozom akkor csak Adam-en jár az agyam úgy döntök hogy velük tartok.

Én : de persze nagyon jó volna. 9-re ott leszek.

Gyorsan le zuhanyoztam majd fel vettem magamra egy fekete farmert egy szintén fekete pólóval és helyre hoztam kicsit a rakoncátlan  hajam majd fel dobtam egy  kis szem ceruzát és el indultam lefelé.  El köszöntem Liz-töl miközben fel húztam a bakancsot. 

A taxi már az ajtó előtt várt. Gyorsan irtam Grace-nek egy sms-t hogy már el indultam. 

Kiszáltam az autóból a klub előtt.... Már nagyban dübörgött egy helyi rock banda egyik száma.  Ekkor meg pillantottam Jason-t aki tiszta fekete ruhába öltözött akárcsak én majd oda megyek hozzá.

'Szia.  Te még élsz? ' meglepően várt a kérdés. De aztán rá jövök hogy igaza van egy egész hétig csak hibernáltam mintha csak nem is élnék.

' Hath...  Igen,  még élek.  A többiek nem értek még ide? '
' Nem... De egy buliból soha nem lehet el késni vagy le maradni,  ide akkor jössz amikor akarsz.  Ez nem egy konferencia! ' Mindketten el röhögük magunkat,  a mondatai olyan stréberesnek tűntek.  De aztán még történt amit nem akartam,   meg kérdezte hogy mi van velem és hogy mért vagyok ilyen szomorú és zárkózott.

' Amúgy mi van veled ?  Jól vagy?  Az utóbbi időben nagyon szomorú és csendes vagy!' Amikor már el határoztam hogy el mondom neki.  Mert valakinek el kell mondjam nem zárhatom magamba az erzelmeimet, de ekkor hozzánk szaladt Grace,  aki meg ölelt, a háta mögött lelkét ki lehelve Roy aki amikor meg ált előttünk és a térdét fogva kapkodot a levegő után.  Grace meg veregetve Roy vállát ennyit mond ' Szép munka! '
'Na akkor menjünk bulizni! '

Az este jól telt sokat táncoltunk,  le döntöttünk pár korsó sört meg más fajta italokat is. Még egy fogadást is kötöttek a fiúk ( hogy ki birja tovább rázni a fejét egy kemény metál zenére)  Jason nyert,  de mégis a Roy előadása jobban tetszett, lehet azért mert neki hosszú haja van.

'Nagyon jól éreztem magamat veletek de sajnos csak éjfélig kaptam kimenőt és a szüleim dühösek lesznek ha nem érek haza időben.  Ti nem jöttök? ' Grace jelzett a mutató ujjával hogy ő még nem és még Roy sem jön mivel hogy együtt táncolnak. 
' Én már kicsit fáradt vagyok és a fejem is fáj egy kicsit.  Megyek én is veled. '

Hívtunk egy taxit és el köszöntünk tőlük majd ki érve be ültünk az autóba. 

' Tudod... Lehet hogy ez nem a legjobb időzítés de el kell mondanom neked valamit... Lehet hogy dühös leszel rám,  vagy szomorú,  de az is lehet hogy nem és örülni fogsz neki. '

' Mi az? Mit csináltál? '
' Semmit nem csináltam!  Emlékszel hogy még pár évvel ezelőtt amikor találkoztunk megbeszéltük hogy nem fog semmi történni köztünk és hogy nem szeretünk egymásba, csak barátok maradunk? ' huh ez úgy hangzik mintha azt akarná mondani hogy... Hogy... Ah azt nem hiszem!

' Szerelmes vagyok beléd,  Emma.  Hihetetlenül beléd szerettem,  nem tudom hogy történt!  De már sok évvel ezelőtt is így éreztem csak nem mertem be vallani,  erre akkor jöttem rá amikor egész nyáron nem láttalak és borzalmasan hiányoztál,  az a tény hogy most mellettem vagy megnyugvást add nekem és boldog vagyok melletted.'

Nagyon megdöbbentem.  A jó pofa haver hirtelen be vallotta hogy szerelmes belém.  Eddig semmi jel nem volt erre.  Vagy talán nem vettem észre.  Vak voltam.  En mindig erről a percről álmodtam és most nem tudom hogy mit tegyek.

'Azt a fogadalmat nem én találtam ki.  Te voltál az aki azt mondta hogy így sokkal jobb lesz mindkettőnknek'

'Én hülye... Ezért nem mertem elsőre lépni mert azt gondoltam hogy te nem szeretnéd '

' Én is ugyan így gondoltam '

' Szóval ez azt jelenti hogy van valami esélyem hogy ezt jóvá tegyem? '
Az "esély"  szó egy csomó ötletnek adott életet az agyamban.

' Hath azt hiszem hogy egy régi módi randi mindent helyre hozna! '

' Kívánsága parancs,  ő felesége '
' Nem ilyen régi módi.  Kicsit modernebb, nem ókori ' és mindketten el nevetünk magunkat.

Jason kicsit közelebb húzódott hozam és lassú mozdulattal végig húzta lágyan a tenyerét az arcomon majd lassan az államat meg fogta és oda nyújtózot hozzám majd lassan csókra nyitotta az ajkait de en meg előztem és meg tettem a saját fél útamat a csók ért.  A nyelve először lassan majd gyorsabban és érzékieben mozgott,  aztán fel vet egy fajta ritmust.  Olyan jól esett,  de ekkor ő ki vette a nyelvét a számból hogy levegőt vegyen majd gyorsan nyomot még egy rövid puszit és el köszönt mert a taxi a házam előtt áll és be kell menyek. 

'Jó éjszakát!' még egy pár másodpercig bámultam a taxi után majd hatra fordultam és be sétáltam a házba.  El se hiszem hogy amilyen rosszul indult ez az este olyan jól végződött.  De csak egy baj van : mi lesz majd ha Adam jelentkezni fog? Mi lesz ha neki az a csók kicsit többet jelentet mint nekem?  És hogy fogom ezt el mondani neki?