Nincs Menekvés♡ BTS J.J.

3.

Már pár centire volt tőlem amikor behunyta szemeit. Lassan megéreztem mézédes puga ajkait...

Kezeim összekulcsoltam a nyaka körül. Keze derekamra csúszott. A csókja az leírhatatlan. Akár a Menyország. Nyelve bejutásért esedezett és én egyből megis adtam neki. Levegő hiány miatt ennek a csodás pillanatnak is véget kellett érnie. Bár örökre tarthatna.

Arcom kipirúlt volt. Nem tudtam ez mit jelenthet neki. Ma reggel még bunkó volt és letudva aval,hogy "rossz napom volt". De most. Mintha egy másik Junkook-ot látnék. Mintha egy felénk kisfiú állna előttem angyal bőrbe bújva.

Egyikünk sem szólalt meg. Kínos csönd telepedett le ránk. Lassan a föld pásztázásából egy meleg és lágy kéz ébresztett fel. Megfogta a kezem és a másik kezével felemelte az állam, hogy a szemébe nézzek.
A gyönyörű szemeiben elvesztem. Túl tökéletes hozzám. Miért reménykedem? Ez egy ártatlan csók volt. Ami életem legszebb percei voltak.

-Samantha..ugye..nem har-haragszol? -annyira édes amikor zavarba jön.

-Nem haragszom Jungkook.-Én is meglepődtem a hangomon. Alig volt hallható.

-Ez nem szabadott volna megtörténnie..-az előbb még mint egy ártatlan kisfiút láttam volna..mostmeg? Hirtelen megválltozott. Az arca mérhetetlen haragot sugárzott. A kezeit ökölbe szorította.

-Ez..Ezt,hogy érted? -hangom a végére már elcsuklott. Samantha nem szabad össze törnöd újra. Erős vagy.

-Ahogy hallottad! - csak úgy kiabálta a szavakat. Miért? Az előbb még annyira más volt. Akár egy földre szállt angyal. A szavai mély sebet ejtettek a szívemen. Észre se vettem,hogy a könnyeim utat törtek maguknak.

Rám nézett és egy lesajnáló pillantással Elment. Itt hagyott.
Szerelem? Ugyan..
Hogyan tudtam egyetlen percig is elhinni,hogy talán lesz olyan,hogy Ő és Én? Túl szép lett volna.

A padon felhúzott térdekkel csak sírtam. Nem érdekelt, hogy hol vagyok vagy,hogy az emberek láthatják ahogy itt sírok. Nem. Hogy tehette ezt velem? Miért csókólt meg a mézédes puha ajkaival? Miért estem bele újra ebbe a hibába? Túl szép volt ahoz,hogy ez igaz legyen.

Nem tudom meddig sírhattam de elkedztem fázni. Elővettem a telefonom és az óra 1:04-et mutatott. Remek. Holnap mehetek bedagadt szemekkel és náthásan suliba. Azon se csodálkoznék ha pont így lenne.

Előhalásztam a fülhallgatóm és a hangulatomhoz illően elindítottam a Kiss in the Rain -t. Haza felé csak a csókjára tudtam gondolni. Hogy a fenébe tudnám elfelejteni? Ő maga a tökéletesség. Samantha ideje észhez térni. Ez a hajó is elsúllyedt.