Rosemary kibámult az iskola ablakán. Legszívesebben már kiszabadult volna innen, a lehető leggyorsabb módon. Nem figyelt már az elhangzott szavakra, hanem inkább gondolatai elkószáltak az elkövetkező délutánjára. A mai nap végre ismét felmehet a házuk rejtett részébe.
Félte bevallni, de egy régi, de szép kastélyszerű épületben élt.
Az órák után az utcán sétált, amiken túl egy magas, havas hegy húzódott. A hegyi levegő jót tett a szervezetének.
Rosemary az egyik nagy, külső sziklái közé eldugottan, mindentől távol épített kastélyban élt. A hegyet milió fenyőfa vette körül.
Nem hercegnőnek érezte magát itt, hanem egy középkori asszonynak, akinek még ebben a korban is furcsa, reneszánsz korú ruhákban kell járnia. Ez nagymamája kiváltsága volt, több generáción keresztül hagyományosan, anyáról anyára öröklődött ruhákat kellett hordania. Persze csak a kastély kerítésein belül. Réginek érezte magát ezekben, de néhány ruhadarab igencsak a szívéhez nőtt, és szépnek is tartotta.
Régi, mára ritkának számító neve is tetszett neki.
De nem minden nap volt vidám.
De minden nap egy új csoda volt számára.
Egy különös, még sosem felfedezett betegséggel küzd. De ő nem adta fel, betegségét eltitkolta barátai elől, és igyekszik normális életet élni.
Mostanra Rosemary a halhatatlanságot kívánta.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Véges és végtelen 1.
FantasiaAki a halált, és aki az életet kívánja...Mi történik, ha találkoznak?... Edgar története még valamikor a középkor elején kezdődött. A fiú már csalódottan, szomorkásan tölti napjait, és nem tudja, minek is él még. Rosemaryé pedig szinte a mostani j...
