Apja lánya [H.S.]

31.rész - Sötét éjszaka

Állok az oltár előtt mellettem életem pasijával és a pap lassan kifogy a szövegből. Ami nem mondom hogy unalmas, de a figyelmemet nem köti le. Az már sokkal inkább, hogy Harry azóta is a kezemet simogatja és én az övét. Egyszerre önt el a forróság és fut végig a hátamon a hideg. Persze most elgondolkozhatnék azon is hogy miért nem figyelek oda életem nagy napján amikor mindjárt kimondom azt a bizonyos boldogító igent? Nem tudom.

- Harry Styles feleségül kívánja venni... - tovább nem is hallom csak Harry egyértelmű igenje jut el az agyamig.

- Aurora Rosalie Moore...

- Ne folytassa. Igen. - vágok a szavába, mire Harry arcán csak egy nagy mosoly terül szét.

- Megcsókolhatja a menyasszonyt. - azonnal magához ránt és az ajkai már az enyémen vannak. Hevesen csókol én pedig ugyanúgy vissza. Hiányzott már, hiszen ezt az egy hetet külön töltöttük és amikor még is együtt lehettünk, akkor is csak pár percig. A hangzavar ami kialakult körülöttünk csak akkor tűnik fel amikor el válik tőlem. Sally mászik ki az első sorból és siet oda hozzánk. Megölel mindkettőnket, majd elindulunk kifelé. A templom előtt már vár ránk pár barát és odajönnek gratulálni. Nagy tömeg gyűlik körénk ahogy mindenki elhagyja a templomot és minket céloz meg. Ezen kívül az idő is borzasztóan meleg én meg lassan kezdem rosszul viselni. Érzem hogy a bőröm szinte forr. Tűröm ameddig lehet, aztán Harry karjába kapaszkodok.

- Maci, menjünk árnyékba. Nagyon meleg van.

- Baj van? - teszi a kezét az arcomra. - Forró vagy.

- Tudom.

- Gyere. - átkarol és elindul egy pad felé ami szerencsére árnyékban van. Leültet rá és így fogadjuk a többi gratulációt. Utolsónak maradnak a szüleink. Apám persze intéz pár jó szót Harryhez.

- Apa hagyd. 30 éves, tudja mi a dolga.

- Tudom.

- Ne vedd komolyan, te is tudod semmit nem szúrsz el. -  súgom Hazz fülébe.

- Persze. Na de elfogytak az emberek. Menjünk kajálni, mert éhen halok.

- Mióta nEem ettél?

- Reggel óta. De az sem volt sok.

- Én is éhes vagyok, bár anyukád etetett velem kisebb dolgokat, mert magamtól nem ettem volna. De előbb még táncolnunk kell egyet.

- Francba, tényleg.

- Inkább együnk. Az jobb.

- Szóval a kaja jobb mint én?

- A kajához nem megyek feleségül. Különben is. Már foglalt vagyok. - nyomok puszit az arcára.

- Egy hét után ugye nem hiszed hogy ennyivel megelégszem?

- Reméltem. - szokásomhoz híven megint a hajában turkálok, ő pedig az egyik kezét a csípőmre a másikat az arcomra helyezi. Amikor levegő hiányában elválunk észre veszem a sebesen felénk tartó Lout és Zaynt.

- Ne álljatok meg smárolni, tudom szép az élet meg minden, de rajtatok kívül már mindenki ott van!

- Megyünk.

- Ror gyere már!

- Louis majd akkor próbálj sietni ha gyereket vársz és egy tonnás ruhában vagy! Nem örülnél neki hidd el.

- Jó, bocs. - mondja miközben mellém lép majd felkap és velem kezd rohanni.

- HARRY!! - sikítom.