-Marinette, ébredj! Elfogsz késni!-Mi!? Ne! Hány óra!? - felpattan és a kezébe kapja telefonját.
-Huh..... 7:42. Még van egy kis időm. - egy gyors mozdulattal feláll és előkapja szokásos ruháját. Gyorsan belebújik, és az ágya széléről vállára akasztja a táskáját. Leszalad a lépcsőn.
-Jó reggelt, anya! - köszön oda.
-Jó reggelt! Itt a tízóraid.
-Köszi! - kezébe veszi a friss kiflit, és kilép az ajtón. Visszanéz, és integet anyukájának. Kifut az utcára, és átrohant az utcán majd be az iskola kapuján. Belépett a tanterembe, és odasietett Alya mellé.
-Heló!
-Marinette, te meg hol voltál már megint? - kérdezi barátnője.
-Elaludtam. -mondja nevetve.
-Ó, Nette. -Adrien hol van?
-Még nincs itt.
-Ja. - ekkor rápillant az ajtóra, és meglátja Adrient.
-Úúúúúúúúúúúú, ottvan! - odakuporodik Alya mellé, és csillogó szemekkel nézi a közeledő fiút. Leül az előtte lévő padba, és hátra fordul.
-Sziasztok!
-Heló, izé szia. - néz rá elpirosodva.
-Tanítás után-
-Holnap tali, Alya.
-Szia! - kilép az iskolából, a szakadó esőbe.
-Dejó! Nincs esernyőm se! -néz keservesen. A feje fölé tartja az iskolatáskáját, és hazafelé veszi az irányt. Szalad, szalad, és szalad. Belép a házba, csurom vizesen.
-Szia, Apa!
-Heló kicsim, hogy ment a suli? Ó, esős volt. Gondolom.
-Jól, köszi. - Néz rá mérges fejjel.
-Csokis muffint?
-Köszi. - beleharap, és élvezi a meleg süteményt.
-Mennyei! - mondja, és megöleli apukáját. Felmegy a szobájába, és ledobja táskáját az ágya mellé. Gyorsan felhúz egy nadrágot és egy pólót. Nézi ahogy villámlik, dörög, és a zuhogó eső haragorsra fordul.
-Vihar lesz. - szól, és nézi a sok embert, amint behúzódik a házba, és Párizs utcái lassan kiürülnek. Mindenki a jó meleg otthonban, bent. Egy léleket sem látni.
-Jó régen volt ilyen vihar, igaz Tikki?
-Igen, tényleg. Bánatosan arréb áll az ablaktól, és behúzza a függönyt. Unatkozva néz körül a szobában. Beleugrik a székbe, és odagurul az asztalához. Elővesz egy fotót Adrienről.
-Ahh.... Tikki, tudod mostanában.. valahogy máshogy érzek macska iránt.
-És Adrien?
-Nem tudom.
-Jólvagy?
-Minden oké Tikki.
-Adrien/Fekete macska szemszöge-
-Gyere, Plagg! -súgja a kis kwamijának, aki berepül a kabátja mögé. Feje fölé emeli az esernyőjét, és odasétál a kocsihoz, és beül a kocsiba. Kigördült a fehér limuzin az iskola utcájából, és elgurult a penthouse felé. Kiszállt a fiú, és az esernyőt fogva beszaladt a házba. Lehúzta az esernyőt, és felment nagy szobájába.
-Jól esik, mi, Plagg?
-Ja. És a camambert is jól esik.
-Ha-Ha. Humorista. - ezzel elővesz a táskájából egy képet.
-Ez meg mi? Csak nem katicaaa? - nevet oda.
-Nem. Marinette. - odarepül a fotó elé.
-Úúúúú...
-Tudod.. mostanában máshogy érzek Marinette iránt.
-És Katica?
-Nem tudom. - odasétál az ablakhoz, és kinéz.
-Rég volt ilyen eső. Igaz, szeretem az esőt.
YOU ARE READING
Changed Romantic - Miraculous fanfiction HU
Fanfiction"Szeretem macskát. És Adrien? Nem tudom.,, "Szeretem Marinettet. És Katica? Nem Tudom.,, "Még nem tudhatjuk előre mi lesz. Párizs sorsa rajtunk múlik. De az egymás iránt érzett szeretetünk, elvon ettől minket. Csak reménykedni tudok.,, -Marinette