Noreen Hamilton egy csiszolatlan gyémánt.
Amikor az édesanyja hozzámegy a dúsgazdag Penn Carterhez, új városba költöznek, a férfi pedig beíratja a lányt a jó nevű Diamond Akadémiára. Noreen hamar rájön, hogy az intézményt Penn lánya, Delilah uralja...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Öｔöｄｉｋｆｅｊｅｚｅｔ Nem tartozom senkihez
Feszengve ácsorgok a tükör előtt. Túlságosan rövidnek és kihívónak érezem a fehér, testhez simuló szatén ruhát, amit Madisontól kaptam kölcsön. Túlzottan kiemeli a fenekemet, és valahogy kövérnek is érzem magam benne. Nem arról van szó, hogy önértékelési problémáim lennének, de sohasem voltam egy csontkollekció. Nincs modell alkatom mint Delilah-nak, sem lapos hasam, mint Daphne-nek és nem is edzek a tökéletes beach body-ért, mint Madison. Ez a ruha, pedig az összes olyan területre rámutat, ahová vastagabb zsírréteg rakódott rám a kelleténél. Persze, tisztában vagyok vele, hogy valaki számára éppen ez lesz vonzó, de ahhoz sincsen kedvem, hogy bárki rám másszon.
– Ha ebben mész, garantálom, hogy mindenkinek leesik az álla – vigyorog Madison.
– Ha ebben megyek, vagy Delilah ribancoz le, vagy Aden erőszakol meg – javítom ki. – Inkább felveszek egy pulóvert és egy farmert. Amúgyis nagy benne a hasam, és túlságosan dekoltált.
Alapból nem vagyok híve annak, hogy a lányok takargassák magukat, de nem akarom felhívni magamra a figyelmet.
– Hiszen tök jó alakod van! – háborodik fel. – És még edzened sem kell érte... Irigylem az ilyen teltkarcsú lányokat! Másrészről, ha szerinted ez dekoltált, akkor látnod kellett volna, mit viselt Daphne a tavalyi bálon!
– Akkor legalább hadd keressek egy biztosítótűt! – húzom el a számat. A mellem majd kibuggyan a fehér anyagból, ráadásul Madison ragaszkodott hozzá, hogy melltartó nélkül viseljem.
– Össze ne merd tűzni! – sopánkodik. – Azzal megsértenéd az anyagot! És egyébként is, egy ilyen ruhát magabiztosan kell viselni. Csak semmi biztosítótű! – jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangon, majd meg sem várva a válaszomat, karon ragad. Én pedig sóhajtva követem.
A sportcsarnok felől dübörgő zene hallatszik. A diákok könnyedén hozzá tudták csatlakoztarni a bluetooth-os hangszórókat a telefonjaikhoz, mivel az Akadémia a legmodernebb technológiával van felszerelve. Madison máris ringatózni kezd a dallamra.
A helyiségbe érve igyekeszem normálisan viselkedni és minél kevésbé feszengeni. Nem is bújok el túlzottan, de kerülöm a feltűnést. Delilah persze így is hamar észrevesz.
– Norina! – kiált oda nekem a lelátóról. Nagyot nyelek, majd kelletlenül felé fordulok.
A lány Kyle Webster mellett ácsorog, és mosolyra húzza a vörösre rúzsozort ajkait. A társaságukban van az a szőke hajú, bunkó srác is, akinek korábban nekiütköztem a lépcsőfordulóban. Megérzem magamon Kyle tekintetét.
