Life-Saver~Nash Grier

1.

-Nyugi Stell,nem lesz semmi baj!!Csak két hete ismered,és különben is...
-De én ezt nem értem,olyan jól szórakoztunk és most képes volt telefonon dobni.Érted?? TELEFONON!!
-Jolvan figyelj,most átmegyek.El ne merj mozdulni.(Hátha még valami hülyeséget csinál.)
Azzal kinyomtam a telefont és futottam is le az emeletről.Felhúztam a bordó Vans-em amit még akkor kaptam karácsonyra anyuéktol amikor még eggyütt voltak,ezért ez a kedvencem,mert a szép időket idézi fel.
-Szia apu,elmentem.
-Hova mész?
-Csak Stelláékhoz,sietek.
-Jólvan,vigyázz magadra,és sötétedés előtt érj haza!
-Jo jo.
Ezzel a lendülettel már csaptam is be az ajtót.
-Jaj csak ne csináljon semmi hülyeséget-mondogattam magamban aggódva.Egyszer felvágta az ereit mert egy fiú azt mondta neki,hogy nem elég nagyok a mellei és idiótán vihog,akit mégcsak nem is ismert.Nem merek belegondolni ,mit csinál ha ez a fiú két hét járás után telefonon dobta.
Őszintén szolva nem is akartam belegondolni,csak szaporábban vettem a lépéseket.
A házukhoz érve valami fura érzés öntött el.Amit beértem rohantam fel az emeletre,mert Stell szobája ott volt,kívülről tudok mindent a házukról,még azt is hogy hol tartják a dugi édességet,ha esetleg kifogyna.
-STELLA!!!EMILY VAGYOK,MÁR NEM KELL FÉLNED,MAJD ÉN SEGÍTEK,OKÉ?
A szívem a torkomban dobogott,amikor a szobában észre vettem a kitárt ablakot és sehol senki.
Úristen,csak ezt ne.Félve néztem ki rajta hátha kiugrott vagy ilyesmi,de szerencsére senki nem volt a földön.
Huuuuu,de akkor hol van?
-Emily,itt vagyok.Azta ,mi ez a "szellemet láttam" fej?
-Stell te jó ég!Jól vagy???Énmár azt hittem,hogy..öó...nem érdekes.
Ezzel a lendülettel majdnem feldöntve öleletem meg.
-Én jól vagyok csak kicsit még émelygek a gyógyszerek miatt.
-Álj,milyen gyógyszerek?Te beakartad gyógyszerezni magad?
-Dehogy is,Emily,te mit reggeliztél,csak altatót vettem be ,te butus.-nevette.
Amire nekem is mosolyra nyilt a szám,mintha az anyja lennék.Szánalmas,de nem birnám elviselni,ha a legjobb barátnőmnek bármi baja esne.
-Figyelj csak,késöbb elmehetnénk ihatnánk egy jó kávét.Ugyis olyan régen voltunk már a kedvenc helyünkön.Na,jól hangzik,mi?-mosolygott és elkezdte böködni a vállam.
-Oké,oké.Szerintem is ránkfér egykis kikapcsolódás.
Na amugymeg hogy is volt ez a telefonos szakítás?-kérdeztem félénken,hátha kiborul.
-Ja az.Már el is felejtettem az a gyökeret,most az újjab cafkájával kavar,dehát mit is várok egy ilyen faszkalaptól.
-Egyébként kiről is van szó?-kérdeztem nevetve,mert Stell álltalában megfeletkezik beavatni azon dolgok kis apró részletébe,hogy kiről fecseg már órákon keresztül.
-Az a szemét Nash Grier.
Fogalmam sincs kiről beszél,szóval egy vállrántással válaszolva jeleztem ,hogy folytathatja.
-Egy gyökér ,aki olyan idegesítően tud nézni és nevegni,hogy az valami elképeztő,és ne is beszéljünk hogy bagó szaga van ,bármennyire is takarja ,ami gusztustalanul sexy.
-Hogy milyen?-kérdeztem vissza nevetve,hiszen csak a pillanatra vártam ,mikor szólja végre el magát.
Ezért egy szót se szolva,megöleltem és éreztem,hogy ezért hív a legjobb barátjának.Az ilyen pillanatok miatt.
-Gyere induljunk el, a kávézóban napnyugtakor a legjobb a hangulat.Majd egy mosolyt eröltetve az arcára elindultunk.

...

A kávézóba beérve,sietősen kerestünk magunknak egy eldugott kis asztalt,ahol mégcsak véletlenül sem zavar senki.
A pincérnő rögtön odajött és kedvesen fogadott minket,mint a törzsvegdégeit,majd felvette a rendelést.
Én hideget kértem ,Stell pedig meleget.Egymás abszolut ellentétei vagyunk,Stell szőke ,én barna vagyok,ő magas én kissé alacsony,ő lányos én inkább fiúsabb vagyok,de nemcsak a külsőn,a belsőnk is más.Ő hiszékeny,könnyen válltozat,bevállalós,bátor tipus.Míg én kedves,de kicsit visszahúzódó,ha kell parszt az adott emberrel,és persze pasik nálam tabu téma,ha már rátértünk.Stell ahányszor próbállt ősszehozni valakivel az mindíg nála kötött ki.(Ki hitte volna most komolyan.)
-Hé Em?
-....
-Emily?
-...
-Hé Em,jól vagy?Te jó ég mintha bekápsziztak volna,ember.
-Ő,jól persze,csak kicsit elgondolkodtam.-mondtam mosolyogva.Amin ő is elmosolyodott majd egy "ki ha nem én" hajcsapással felállt.
-Ki kell mennem pisilni.Pill és jövök szivi.
Azzal Stellához méltóan felállt,majd elegánsan elsétált.
Én csak egy félmosollyal nyugtázva megráztam a fejem,Stella.Stella.
Közben megérkezett a kávénk ,amit már nagyon vártam.
-Köszönöm.-mondtam,majd az ajtó fele pillantottam ,amit ott megláttam ,pontosabban akit ,attól el állt a lélegzetem.
Egy fiúcsapat jött be rajta csupa ismerős arcokkal akik a suliba jártak,de ez a fiú😱.Őt még sosem láttam.Magas,barna haj(pont jól belőve,kicsit kócosan),és azok a kék szemek.Most tényleg bekábszizva éreztem magam,majd mint aki jól végigmérte a kiszemeltjét,megfordultam és a szívószálat elkapva mosolyogva belekortyoltam a hideg italba.Közben észrevettem,hogy Stell is kilyött a mosdóból,ahol gondolom alaposan megnézhette magát mert kb.már fél órája hogy bement.
Mosolyogva ült le velem szemben,már épp el akartartam mesélni neki,hogy végre valahára nekem is bejön valaki,de ugy isten igazából,mikor...
-Úr isten!Em,meg ne fordulj.-én mint aki nem ért semmit mégegyszer bele kortyoltam majd megkérdeztem.
-Mivan?Mi történt?
-Aaazzz a srác Nash..ott
-Mivan?Nem értek semmit?Miről beszélsz?
- Barna haj,kék szem,magas alkat.
És asszem most fulladok meg.Amint ezt kimondta olyan szinten elkezdtem köhögni,hogy mindenki tekintete ránk szegeződött(.Remek ennél cikisebb már nem is lehetne.)
-Sss halkabban köhögj,még idenéznek.
-Most komolyan?Hogy lehet halkan köhögni?-fuldokoltam még mindíg.
-Mit tudom én,ó ne már,idenéztek.Istenem ez olyan ciki.😩😲
-😒-kb.-t éreztem akkor...
-Gyere Emm,huzzunk el!-azzal felrántott mint egy halálán lévő beteget,majd peckesen elindult a kilyárat fele.
-St e ll ájl álj már meg-köhögtem.
Amint kiértünk,kirántottam a kezem az övéi közül majd még egy párat köhögve,keresztbe tett kézzel és felvont szemöldökkel vártam a választ.Amit igazábol pontosan tudtam...

Ha tetszett nektek kérlek írjatok,mert csak akkor lesz folytatás.Puszi.😘❤❤