Life-Saver~Nash Grier

3.

Álmosan nyitottam ki a szemem,mikor a napsugarak átvetődtek a függönyömön.Hunyorítva tapogatóztam a telefonomért ami álltalában az ágyam melletti polcon szokott heverni.Ásítottam eggyet majd feloldottam a kilyelzőt.Stell még nem irt.Úgylátszik most tényleg ki lehet akadva.Én nem érzem hibásnak magam, szerintem tulajdonképpen nem az volt tegnap a baja,hogy nem érdekelt a hisztije,hanem hogy egyszer az életbe nem ő dobott mást,hanem valaki más őt.
Nem akartam tovább agyalni ezen.Még a végén nem lesz időm elkészülni a suliba.
Kikászálódtam az ágyból,majd a szekrényemhez siettem.Nem volt se túl meleg,se túl hideg ezen a tavaszi napon,ugyhogy a sima szoknya,trikó és egy bőrzseki mellett tettem le a voksomat és persze a bordó Vans-em sem maradhatott ki.
-Úr isten!Már ennyi az idő?Reggelizni is alíg maradt időm,a picsába.
Azzal rohantam a fűrdőbe fogatmostni,majd elővakartam egy kis pénzt kajára.
Így ni.Meg is vagyunk,aszthiszem.Táska,telefon,kajapénz.Azzal a lendülettel száguldottam is le a lépcsőn.
-Szia apu!
-Szia kicsim!...Várj!Kaja?
-Ma nem eszem itthon,sietnem kell,szia.
Az ajtón kiérve kifulytam az eddig bentartott levegőt,majd elindultam.A sulink nem volt messze a háztól.Igazság szerint azt sem tudtam hirtelen hogy merre vegyem az irányt,ugyanis minden reggel Stelláékhoz megyek először és eggyütt indulunk el a suliba.Ajj ez a rohadt veszekedés hiányzott márcsak nekem.Még azt is alig bírtam elviselni mikor Stell egy hétig beteg volt és rohadt egyedül voltam,mostpedig ki tudja meddig játsza még ezt a sértődött csajt.
Míg nagy nehezen elindultam,bár már az is megfordult a fejemben hogy bemegyek a házba és otthon maradok inkább elindultam.A suli nem volt olyan messze,kb fél uton járhattam amikor valaki a hátam mögött dudált eggyet.Akkorát ugrottam míg még soha,a szívem kihagyott néhány ütemet.Megfordulni se mertem,mert nem egyszer fordult elő ,hogy valami perverz köcsög lett volna,de valaki kikiáltott a kocsiból.
-Szia Szépség!- a hang ismerős volt.
Nagy nehezen hátrafordultam.Tudhattam volna Nash volt az.Mégis hogy került ide,nem is itt lakik?
-Szia.Tudod nagyon megilyesztettél.-nevettem,de már nagyon viccesnek felfogva.
-Nem állt szándékomban pont téged megilyeszteni.-mondta kedvesen,de a szemében láttam azt a rosszfiús vágyat.
-Végülis ugyis késésben vagyok,de egyébként nem szállnék be.-nevettem.
-Jólvan Emmily ezt megjegyeztem-nevetett,de pontosan tudta,hogy csak egy poénnak szántam,majd beletaposott a gázba.
-Nem is tudtam,hogy ebbe a suliba jársz.-mondtam,majd élveztem ahogy a szél simogatja az arcom.
-Most iratkoztam át.
-Hogy,hogy?-lepődtem meg.
-Hát a régi sulim bezárt és választani lehetett,hogy melyikbe akarunk menni.Nos én valamiért ezt választottam.-kacsintott.
Elnevettük magunkat a "furcsa véletleneken".Az idő jó gyorsan eltellt,mivel már a parkolókereséssel voltunk elfoglalva.Pont a bejárat előtt volt egy szabad,ahova igazából nem állhattunk volna,de mivel rohadt késésben voltunk most csak ez volt.
Bár már csak pár perc volt becsengetésig,még mindenki beszélgetett,mitsem törődve az idővel.Én kiszáltam,most valahogy nem akartam,hogy kinyissák nekem az ajtót.Az olyan túl sok lett volna,épp elegen néztek meg így is.Konkrétabban mindenki aki ott pletykált és hasonlók.Elindultunk.Persze ha már együtt jöttünk együtt is megyünk be.Ahogy közeledtünk az ajtó fele,mindenki sugdolózott körülöttünk,ami Nasht nem igazán érdekelte,de engem viszont annál inkább.Gondolom ő már megszokta a figyelmet.
Ahogy beértünk a suliba,ez a helyzet még inkább kezdett kínos lenni.A suli negnagyobb csitriei sem maradhattak ki belőle,röhögtek,káromkodtak és undorittó szavakat vágtak hozzám,de amin a leginkább meglepődtem,hogy Stell is köztük volt.Nem fájt különösebben amit mondtak,de amint megláttam Stellát,mintha mardosták volna a szívemet.
Nash próbált védelmezni tőlük,bár nem sok sikerrel.A testemet meg tudta védeni,de a szívemet már nem.Megköszöntem a fuvart,majd az osztályba siettem.
Kinyögtem egy halk hello-t,majd csendben a helyemre ültem.Szerencsére padtársam nem volt ezen az órán ugyhogy nangyából alvással és kómásan töltöttem.És nangyábol az egész napot is.Közben gondoltam Stellre ,Nashre hogy mi is van akkor most velünk vagy eggyáltalán barátok vagyunk? Nem tudom,de azt igen hogy a fejem rohadtul megfájdult a reggeli cirkusztól.
A 7.óra után mint akit hívogat az otthon vagy inkább az ágy rohantam ki a teremből,remélve hogy senkivel nem futok össze,de sajnos nem sok sikerrel.Stella állt az ajtóban unottan nyomogatta a telóját.Amint kiszurt egy gúnyos nézéssel el is fordult.Én csak egy ártatlan pillantást vetettem felé,de különösebben nem érdekelt.Most nem.Amint az utcára értem kellemetlen fejfájás hasított belém és kicsit szédültem.Ahogy szédelegtem az úton hirtelen Nash intett,amit viszonyoztam,bár már elég szarul nézhettem ki.Hirtelen minden elhomályosult...