I'm belong to you {A.I.}

Második rész

El sem hiszem. Mit keres itt Ashton Fletcher Irwin? Én úgy tudtam, hogy őt még a gimiből is kicsapták. De akkor hogy a francba járna ide egyetemre? No, ez jó kérdés.

-Te mi a szart keresel itt?-túrt idegesen a hajába.

-Talán tanulni jöttem ide, mint minden más ember. Ennyire hülye ne legyél!

Elfordultam, majd visszaszaladtam a Leilával közös szobánkba. Bevágtam az ajtót, amit kulcsra is zártam. Remélem nem tud bejönni. Képes lenne rá, ha nagyon akarná. De szerintem még midig sokkos állapotban van. Ledőltem az ágyamra, és feltettem a fülhallgatóm. Elindítottam a telefonomon a One Directiontól a Right Now számot, és lehunytam a szemeimet.

Hogy én honnan ismerem Ashtont? Alapiskolában egy évfolyamba jártunk. Én A-s voltam, ő C-s. Minden szünetben együtt voltunk, talán nevezhettük magunkat legjobb barátoknak is. Aztán elérkezett a 7. eleje. Bevallotta, hogy szerelmes belém. Persze, nem mintha nekem nem tetszett volna, én is megmondtam, hogy én is szeretem őt. És elkezdtünk járni. Minden happy volt, egészen a ballagás napjáig. Épp keringőztünk a bálunkon, mikor szólt, hogy beszélnünk kéne. És akkor mondta el, hogy elköltöznek. Sydneybe. Hát hogy is fejezzem ki magam, nagyon szarul esett. Ő volt a legnagyobb szerelmem az egész eddigi életemben. És ez most sem változott. De erős vagyok. Egy fiú se állíthat meg. Ha mi vagyok én,pincsi kutya, hogy mindig azt tegyem, amit mások akarnak? Hát nem. Én Hope Becker vagyok, egy igenis vagány lány.

☁folytit?☁