Prológus

637 45 1
                                    

Lily Destiny Rodgere vagyok, egy majdnem teljesen átlagos lány. Vagyis a mai napig azt hittem, hogy csak majdnem teljesen átlagos. 13 éven keresztül ringattam magam abba a hitbe, hogy átlagos halandó egy kis ADHD-val és diszlexiával kisminkelve. Bár kétszer majdnem megbuktam és háromszor kirúgtak az „extra sminkem" miatt, nem nagyon panaszkodhattam. Rengeteg barátnőm volt mindenhol és a fiúk is tapadtak rám. Én voltam a buli királynője ahol megjelentem.

Bár apukám egyedül nevelt fel, úgy éreztem jobb családom van az átlagosnál. Anyával soha nem találkoztam, de érzem, hogy szeret és figyel rám minden percben. Ne kérdezd honnan tudom. Ha nem szeretne nem kaptam volna tőle olyan csodás géneket. Bár, ha most belegondolok, inkább tartotta volna meg a génjeit, minthogy tönkretegye az életemet. Apa mindig azt mondta, hogy pont olyan gyönyörű vagyok, mint az anyám. És ez nem csak apai túlzás! A hajam a vörösnek az a ritka árnyalata ami mindenféle színű ruhával jól néz ki, a szemem pedig tengerkék. Arcomon néhány szeplő, pont annyi amennyi az ember lányát még szebbé teszi. Az alkatom igazi homokóra, még a modellek is irigykednek rám a derekam miatt.

Tehát az első néhány mondat alapján: a világ gazdagabb velem egy újabb üresfejű modellel.

Van azonban egy hobbim ami (legalábbis remélem) erősen megkülönböztet tőlük: a sportolás. Négy éves korom óta járok tánc- és úszóedzésre, hétévesen lettem tagja az iskolai futócsapatnak. Bár rengetegen próbáltak beszervezni a pompomlányok közé, a mozgásának ez a formája soha nem vonzott. Minden mást azonban szívesen csináltam: apával hétvégenként hegyet másztam, az unokabátyámtól szünetekben kajak- és vívóleckéket vettem. Bár a labdajátékokért nem rajongtam azokban is egész jól teljesítettem.
Tehát: én egy olyan üresfejű modell voltam, akiből egyszer talán még egész jó sportoló lesz.

Vagyis: csak lehetett volna. Az ősöm elég rendesen beleköpött a levesembe, és még csak arra sem méltatott, hogy ezt személyesen tegye. Igen, itt jön képbe az én drága jó anyám.

Afrodité lánya //SZÜNETEL//Where stories live. Discover now