PROLÓGUS
𝐒 𝐭 𝐮 𝐭 𝐭 𝐠 𝐚 𝐫 𝐭 , 𝟐 𝟎 𝟏 𝟐
_________________________
𝔸 teremben lágy hegedűszó szólt.
Én az emeleten álltam a fekete színű estélyi ruhámban, és a tömeget pásztáztam sötét tekintetemmel.
A zenekar a földszinten játszott, amely tele volt zsúfolva az elegáns öltözékekbe bújt pezsgőző vendégekkel, akiknek ekkor még fogalmuk sem volt arról, hogy mi közeleg. Vagy inkább ki.
Nem sokat tudtam a fickóról, csupán annyit, amennyit a HYDRA-nál elmondtak: hogy valami Loki a neve, rendkívül veszélyes, valószínűleg nála van a Tesseract és egy Thor nevű istenség testvére – habár az utóbbit nem igazán tudtam mire vélni.
Ami viszont biztos volt, hogy ez a Loki bármelyik pillanatban megérkezhet a helyszínre, nekem pedig egyetlen egy feladatom volt: az, hogy megállítsam.
Egy rettegett bűnözőre várni egy művészeti galéria lépcsőfordulójában nem éppen átlagos csütörtök esti program egy tizenhét éves lánynak, de már magam sem emlékeztem rá, hogy mikor is csináltam utoljára bármi átlagosat.
– Kaileen, jobbra! – hallottam meg Dorothea Schultz hangját a fülesemből.
Elfordítottam a fejemet, hogy felmérjem a terepet, és szinte rögtön meg is pillantottam a férfit.
Körülbelül ugyanott állt, ahol én az előbb, a szája pedig halvány mosolyra húzódott, miközben az összegyűlteket figyelte. Egy elegáns, fekete szmokingot viselt, amely megegyezett a hátrafésült hajának színével. A nyakában egy zöld és arany színekben játszó sál lógott, ami alól kitűnt a sötét színű nyakkendője. A kezében pedig egy méretes fegyvert tartott, amely első ránézésre valamiféle jogarnak tűnt.
Mikor elindult felém, megállapítottam, hogy gonosztevő létére egészen jóképű.
Loki magabiztos léptekkel haladt végig a lépcsőn, nem számítva arra, hogy én a fordulóban várom. Mikor odaért hozzám, azonnal útját álltam.
– Szeretnél valamit, kedvesem? – kérdezte vigyorogva. Csak most, hogy szemtől szemben álltam vele, tűnt fel, hogy mennyire magas.
– Hol van a Tesseract? – tértem rögtön a lényegre.
Loki arcáról azonnal lehervadt a mosoly.
– A nyamvadt SHIELD küldött, nem igaz? – vont kérdőre ingerülten. – Makacs egy társaság, meg kell hagyni. Bár nem tudom min vagyok meglepődve, hiszen midgardiak... – forgatta a szemét. – Na meg ott volt az a szemkötős fazon is; nála nagyobb gyökérrel elég régen találkoztam. Ráádásul félszemű is! A nevelőapámra emlékeztet; máris unszimpatikus.
BINABASA MO ANG
salvation | 𝙡𝙤𝙠𝙞
Fanfiction𝐊𝐚𝐢𝐥𝐞𝐞𝐧 𝐑𝐞𝐢𝐝, avagy 𝘈 𝘴𝘻𝘪𝘬𝘳𝘢 nem mindennapi képességgel rendelkezik: képes pirokinézist előidézni, azaz irányítani a tűz erejét. A Bosszúállók csapatának újdonsült tagjaként Kaileen igyekszik mindent megtenni, hogy jóvátegye a múl...