Szerencsémre a torokfájásom kihúzta péntekig, Így lemaradtam a matematikadolgozatról, de Nem a hangom vissza Jott. A családom Többi tagjával papíron kommunikáltam, Egy éj egész kisalakú füzetet teleírtam egy mondandóimmal, SOT Így, Hogy Nem tudtam Beszélni, valamiert mondandóm volt TÖBB, menta Valaha.
Anya Minden nap hadseregnyi gyógyszerrel tömött engem, de MEG A fájdalomcsillapító se enyhített a torkom kaparó fájdalmán.
Szombat reggel újat álmodtam.
Még van egy víz alatt fulladoztam. A kéz, ami, ellenszavazat Markolt engedett el le húzott szerint csak a mélységbe Mar ha ennel Lehel lentebb. Az utolsó levegő kipréselődött egy tüdőmből, egy nagy AZ éj egész Nyomás testemet összepréselte. Mindenem Fajt, főleg a fejem, de Nem tudtam elájulni. A szemem Nyitva boltozat, Martha, a víz. Latni nem láttam, csak egy Mely sötétséget, AMI körülvett. A Hold fénye és levegő élvezete elveszettnek Tunt Már számomra. Hittem AZT ITT egy veg, Tényleg csekély Esélyt láttam a túlélésre, amikor a Vizet felzavarta Valami. Nagy lökések érkeztek a Jobb oldalam felől. Csobbanások zaját hallottam, Majd Egy nagy dobbanást. Olyan volt, Mintha Egy nagy kéz benyúlt Volna Volna kidobott és a vízbe engem. A kéz Nem Markolt már, éreztem, Ahogy egy SOS víz AZ folyamatosan mardosta általa hagyott Saber. Először a víz eltűnt körülöttem, Mintha Egy nagy Örvény belsejében lettem Volna, aztán a víz Szinte kilökött magából, egy levegő Vett körül ujra. A legtöbb Már felfelé repültem, a ruhámról lepergett Az utolsó vízcsepp van. Óriásit lélegeztem, AZ Oxigén Újra átjárta a testemet. De szerint csak ennyit tudtam teniszpál. A szememmel nem láttam, Pedig Nyitva boltozat. Megmozdulni se tudtam, csak felfelé vitt egy Lokes. Aztán megint elkezdtem zuhanni, gyenge sikítás tört Egy ki belőlem. Ahogy a vízbe érkeztem megint és sötétség Újra körülvett, AZT hittem EZ Lesz egy vege. Vártam, Hogy egy kipattanjon szemem, Hogy AZ megint otthon ébredjek ágyamban. De EZ SEM Így történt. Újra csobbanások zaját hallottam felülről, Majd Még egy kéz ragadott és a víz felszíne felé húzott. A testem megremegett, amikor Valaki kiemelt a vízből és mappák fektetett, a hidegtől.
- Emma -szólított Még egy idegen hang. Emma. Nyisd Ki a szemed. -mondta Újra.
Nagyot köhögtem, a tudom Újra Friss, Hideg levegőt szívott. -Anya?
- Emma. - "EZ Nem hangja mondta." EZ Egy sokkal mélyebb hang boltozat, Egy fiúé. -Kérlek, Nyisd Ki a szemed, Mondj valamit.
"Nem hallja, Amit mondok." - Kérlek! - Éreztem, Ahogy a kezemre hajtotta a fejét. "Uram?"
- Ki vagy? -kérdeztem rekedtes HangOn. Jott Válasz ERRE de sem. Homályosan láttam, annyit, menta a víz alatt.
-Hahó! -kezdtem Újra próbálkozás képen.
- Emma? -rázta MEG A vállamat anya, Ezzel kirántva AZ álomból. -Jól Vagy?
Nagyokat pislogtam, Ahogy a szemem megszokta a szobámban Levo nyarat, aztán megráztam a fejemet. Kirázott a Hideg, a homlokomról patakzott a víz.
Anya megfogta a homlokomat és el sziszegve emelte a kezét. -Tűzforró. Hozom a lázmérőt.
Bólintottam Egyet és Feljebb toltam magamat helyzetbe fejét. Minden Egy mozdulatomat összerezzenés követte, annyira fáztam. Nyeltem Egy nagyot, Hogy számban felgyülemlett nyálat eltüntessem, ÉS AZ összeszorítottam álkapcsomat, amikor megéreztem a fájdalmat a torkomban. "Majdnem elfelejtettem ..." - Mondtam magamban.
Felhúztam a takarót egészen a fejem tetejéig, próbáltam leállítani a remegésemet a meleggel, de Nem sikerült. Melyet szippantottam, de Még ITT egy Takaró alatt meg egy Hűvös levegővel telt tudom. Ebbe persze megint beleremegtem. A fogaim összekoccantak Újra. Az megálla morzsolgattam, a lábamat teljesen felhúztam ÉS AZ államat a térdemen támasztva fújtam Forró levegőt a lábfejemre.
ESTÁS LEYENDO
Álomvilág
FantasíaKiss Emma egy 16 éves, normális lány, akinek az életében nem volt semmi zűrös tényező. Ám barátnőjének születésnapjának másnapján Emma elkezd álmodni egy másik világról, és a végére azon kapja magát, hogy elkezd gondolkodni, mivan ha az a világ léte...