Nyeltem egy nagyot majd el akartam mondani hogy mi van, de nem ment. Anya hangja olyan vidám volt, olyan felszabadult és én legbelül tudtam, hogy Johnnynak igaza van és, hogy ezzel elrontanék mindent. Nem tudtam dönteni. Nem tudtam mit érzek, de végül válaszoltam;
-Igen, minden rendben. És arra mi újság?
- Jaj, hát minden rendben van, már nagyon hiányoztok!
-Ti is nagyon hiányoztok nekem és Johnnynak is. Csináljatok sok képet! Sziasztok
Kislányom!? Hova sietsz? Már nem is akarsz édesanyáddal beszélni?
-Persze, hogy akarok, de most inkább törődjetek egymással! Jó pihenést! Puszi
- Vigyázzatok magatokra! Puszi
📞:Hívás vége
-Köszönöm Avary!- mondta testvérem megkönnyebbülve.
-Nincs mit!
S telefon beszélgetés után még kb 1 órát beszélgettem vele fontos és kevésbé fontos dolgokról aztán haza ment. Mondta, hogy amikor csak tud bejön hozzám, de nem akar semmit megígérni. Anyáék még egy darabig Amerikába lesznek, de így utólag belegondolva nem is olyan nagy probléma mert legalább lesz egy kis nyugalmam. Teltek múltak a napok kezelések a kezelések után, az orvosok mondták, hogy az állapotom egyre jobb és sajnos azt is mondták, hogy ideje elkezdeni a kezeléseket az agyturkásszal. Mivel nem volt más választásom ezért mondták, vagyis jobban mondva bejelentették, hogy ma lesz is egy kezelés.
💊: Kezelés kezdete
Szia Avary! Doktor Kleemanns David vagyok, de szólíts csak simán Davidnak!
-Rendben.
-Hogy vagy kishölgy?
-Nem akarok magával beszélni mert akármit mondok azt kielemzi és az egész kórház tudni fogja, hogy mit érzek és gondolok.
-Először is tegezz nyugodtan. Másodszor nem mondom el senkinek meg amúgy is köt az orvosi eskü. Harmadszor, igen ki elemzem, de csak segíteni akarok.
-De én pontosan tudom, hogy mit érzek.
-Akkor elmondanád, hogy mit érzel?
-Nem, Nem mondom el és kész.
-De Avary így nem tudok segíteni! Értsd meg! Minden orvosod és ápolónőd azon esedezik, hogy neked jobb legyen, de ha nem hagyod akkor nem tudunk segíteni.
-Nem akarnak segíteni! Igazából nem ismernek engem ahogy a többi beteget sem.
-De meg akarunk ismerni!
-Nem akarnak meg ismerni és most kérem, hogy menjen el, Doktor Dávid vagy, hogy hívják!
Az orvos nem erősködött csak felállt székéből és kiment, de azért még vissza kiabált ami nem is volt kiabálás, hogy nem fogja feladni.
Amikor éppen belekezdtem a pihenésbe akkor valaki kopogott az ajtón. Valaki akire nem számítottam...
