Mint minden reggel legjobbarátom ma is kellemetlen helyzetbe hoz, azzal hogy a húgával Broklynnal kényszerülök egy kocsiba. Akivel nem mellékesen ősellenségek vagyunk... persze ez visszagondolva tavaly óta nagyon sokat változott.
Gondolatmenetemből Ashy zavart meg dudálásával, így gyorsan felkaptam a táskámat és a cipőmet, majd kiléptem a házból. Bepattantam mögéjük hátra.
-Szia!-nyomtam egy puszit Ashy arcára Broklynnak meg csak morogtam valamit.
-Tessék!-adta hátra Ashton a kávém. Olyan aranyos, hogy mindennap vesz nekem.
-Köszi!-veszem el tőle, majd becsatoltam magam.
A sulinál leparkolva kiszálltunk a kocsiból és elköszöntünk Brokkal Ashtontól, mivel ő egy évvel idősebb tölünk így neki más órái lesznek.
-Akkor, majd ebédszünetben!-indultunk el a töri terem fele Broklynnal.
-Rebecca!
-Hm?
-Hagyd békén Ashtont!-áll elém összehúzott szemöldökkel. Mi az hogy hagyjam őt békén?!
-Nem mintha sok közöd lenne hozzá, de Ashton keresett meg engem és nem én őt!-ezzel arrébb toltam és beléptem a töri terembe. Az órán nem nagyon figyeltem végig azon gondolkoztam, hogy miért zavarja őt ez ennyire. Oké, hogy utáljuk egymást, de az nyílt tizok hogy Ashtonnal tiszta szívvel szeretjük egymást elvégre ő a legjobbarátom. Hogy tudnék gonosz lenni vele?
YOU ARE READING
Untitled Part 1
FanfictionEgy életre szoló barátságnak indult, amelyet SENKI és SEMMI nem tehet tönkre. Ohh várjunk csak! Vagy mégis? Mi történik, ha a két legjobbarát azt hiszik, hogy szerelmesek? De, azt nehogy kihagyjuk, hogy ugyanabba a srácba... A barátságuk vajon szét...
