I love you

318 20 1
                                    

-Csodálatosak vagytok Bambinok! Szeretünk titeket!-kiabálta Charlie mikor le mentünk a színpadról. Úgy érzem én még nem végeztem. Gyorsan vissza szaladtam és le pacsiztam egy-kettő Bambinoval. Eszméletlen hogy milyen hangosak tudnak lenni.Nevetve futottam a Backstagbe ahol Lottie rögtön le rohant. A karjaimba vetette magát és szenvedélyesen meg csókolt. Ennek az idill pillanatnak drága barátunk Dave vetett véget.

-Már bocsi hogy meg zavarom itt a dolgokat. De Ti együtt vagytok? - hangja erélyesen csenget. Tudom hogy félti a húgát. 

-Igen. Együtt vagyunk. Lottie a barátnőm. - határozottan meg fogtam barátnőm kezét. De jó ezt ki mondani. Barátnőm. Az enyém. Dave  hangosan sóhajtott.

-Rendben, de ha meg mered bántani. - fenyegetett. Lottie oda ment hozzá és meg ölelte.

- Vigyázok rá - ígértem. Vigyázni is fogok rá. Ő a mindenem.

*Lottie szemszöge*

Olyan boldog vagyok. Leo az enyém. Dave pedig el fogadja hogy boldog vagyok. El indultunk Leoval az öltözőbe majd a turnébúshoz természetesen. Charlie és Dave azt mondták még elintéznek valamit. Hát jó. Vissza mentünk az öltözőbe mert ott hagytam a táskám. Ki mentem a folyósora és Leot kezdtem keresni. Pedig itt volt az ajtóba.

-Leo.. -suttogtam mikor meg láttam hogy egy másik lánnyal csókolózik. Nem, nem és nem! Ez lehetetlen!

-Lottie. Ez nem az aminek látszik Ő...-kezdte volna de félbeszakítottam.

-Hogy tehetted ezt? Nem kicsit sem vagyok kíváncsi a magyarázatodra. Hagyj békén. Enyelegj csak tovább ezzel. - a végén a csajra mutattam aki úgy vigyorgót mint egy gyerek aki jól végezte a dolgát. Beteges! Nem vártam meg Leo válaszát el szaladtam. Rögtön a búshoz mentem. Remek! Az ajtó nyitva szóval Dave és Charlie már itt vannak. 

-Héj csajszi! - állított meg rögtön a bátyám. Nem tudtam mi tévő legyek. 

-Mi a baj? - kérdezte. El akarok menni. Az ágyamban akarok zokogni. Egyedül!

-Nincs....se..semmi.-motyogtam le hajtott fejjel. A könnyeim meg állás nélkül folytak. Dave kezére tévedt a tekintettem. Ökölbe szorította őket. Meg öleltem. Izmait lejjebb eresztette. 

-Jól leszek.-suttogtam. El engedtem és az ágyamhoz mentem. Felmásztam rá, be bújtam a takaróm alá. A fal felé fordultam és sírtam. Zokogtam! 

-Héj Hercegnő. Mi történt? Dave elég fel dúltan ment el. Szeretnél róla beszélni? - nem válaszoltam lehunytam a szemeim és csöndben zokogtam tovább.

 -Ha szeretnél beszélgetni tudod hol találsz.- meg simította az arcom és egy apró puszit nyomot rá.Ilyenkor gondolná azt  egy kívül álló hogy több van köztünk szimpla barátságnál . Pedig ez nem igaz. Halottam ahogy Charlie elmegy. Vissza igazgatta a függönyöm. A fejembe egyetlen egy név szerepel Leo. Hogy tehette ezt velem? Miért csókolt meg egy másik lányt? Miért? Csak játszani akart velem? Csak arra a dologra ment volna? Én nem így ismertem meg! Azt hittem hogy Ő más! Hogy Ő nem lesz olyan...olyan mint akik bántottak engem. Akik szekáltak! Azt hittem végre lesz mellettem valaki. Úgy tűnik tévedtem. Mint mindig. Zokogva próbáltam el aludtam. Próbáltam nem Leora gondolni, de gondolhatjátok hogy nem ment. Nem hiszem el. Még aludni sem tudok. Ki kászálódtam az ágyamból. Le ugrottam az ágyamból. A konyhába sétáltam. Ittam egy kis vizet és el vettem egy egész üveg nutellát és egy kanalat is. 

-Beszélned kell vele.-mondta nyugodtan hangon egy srác. Hm. Még sosem hallotam ezt a hangot.  Nem. Nem hallgatózok csak meg hallatom. Inkább nem foglalkozom most ezzel. Leszedtem a nutella tetejét és már ettem is. 

-Lottie...-suttogta valaki a nevem. Eddig nem sírtam, de most újra rám jött a sírhatnék. Leo volt az. Nagy tenyerét a vállamra rakta és szembe fordított magával.  Nem akartam rá nézni így lehajtottam a fejem. Nem akarom hogy lássa azt hogy mennyire is a padlóra küldőt. Lehet csak örömmel nézné a szenvedésem. 

-Kérlek..-suttogta újra. Tenyerét az állam alá rakta így kényszerítve engem hogy a szemébe nézzek. Azokba  a gyönyörű barna szemekbe. Istenem. Lottie! Állj! Nem! Lehunytam a szemeim. 

-Olyan gyerekes vagy.-mondta nevetve. De a hangja olyan más volt. Rekedtes. Mintha...Jaj Lottie ne légy ennyire naiv ne hogy azt hidd hogy miattad sírt. Egy újabb könnycsepp folyt le az arcomon. Kinyitottam a szemeim. Rá néztem és ekkor meg láttam a megviselt arcát. Szemei ki voltak sírva. Szomorúan meredt rám.

-Nem az történt ami történt...-kezdte, nem szóltam közbe. Szeretem az istenért is! Mikor észre vette hogy nem szólok közbe folytatta. 

-Az a lány egy Bambino volt. Le támadott. Ő csókolt meg. Nem csókoltam vissza. Higgy nekem. Én Téged szeretlek Picúr! Senki mást! Vagy nem is. Tudod mit ne higgy nekem? Érezd! - hirtelen a kezem után nyúlt és a szívére rakta. Majd ki ugrót a helyéről úgy dobogót . EL mosolyodtam a tényen hogy én okozom ezt. A kis mosolyom persze észre is vette.

-Igen!-nevetett fel. Imádom a nevetését!-Ezt Te okozod.-egyszerűen nem tudok meg szólalni. Le blokkoltam. Félek! Csak  néztük egymást. Kezemet a kezében tartotta. Egy jól eső bizsergés fogót el. Nem! Lottie nyugi. Hiszen haragszol rá. Meg..megcsalt. De nem Ő volt a hibás. Nem tudom mit csináljak. Mi lenne most a helyes? 

-Leo. Én...én... Adj egy kis i..időt.-dadogva csak kinyögtem hogy mit is szeretnék. De én nem időt szeretnék. Én Őt szeretném! Figyeltem az összes mozdulatát. Nem kezdet el hisztizni. Nem csinált semmit. Nyugodt volt. Bólintott egyet. Fél oldalasan rám mosolygót. Ki akartam húzni a kezemet ujjai közül de nem engedte hanem ajkaihoz emelte és egy csókot lehelt rá. Rám nézet én pedig el pirultam. Azt hiszem le buktam. El engedte a kezem.

-Szeretlek Lottie!-kiabálta utánam. Jaj nekem! Fel veri az egész búst. Vissza másztam az ágyamba. Be takaróztam és el kezdtem enni a nutellámat. Igen, mind végig ott volt a kezemben. Annyira bizonytalan vagyok. Nem tudom mit tegyek. Arra rá jöttem hogy most a legrosszabb az a csönd. Elő vettem a telefonom a fejemre raktam a fejhallgatóm és kapcsoltam be találómra egy zenét.  Teljes hangerőre raktam,  ettem a nuttelám közben gondolkoztam. Szeretem Leot. De meg bántott. Hiszen meg csalt. De ha nem bocsájtok meg neki el veszíthetem....

               *Sziasztok! Igen most elég későn jött a rész.😩 Ezért is bocsánat.😩😭 Nem is tudom mit írhatnék/mondhatnék! Remélem tetszik a rész.😍 A következő ígérem hamarabb jön!*xoxo❤✌

-

Baby Girl~Bars and MelodyWhere stories live. Discover now