Másnap reggel nyolckor már a kertben tüsténtkedtem. Nem volt nehéz munkám, hiszen a kert már amúgyis rendbe volt téve, csak a sövényből kellett vágni egy kicsit, és füvet nyírni. De mivel iszonyatosan meleg volt, és nem igazán volt kertészruhám, levettem az ingem. Éppen belekezdtem a munkába, amikor kinyílt a kapu és Rose lépett be egy fehér, rózsaszín, kék és sárga virágokkal teli, térdig érő, kifele bővülő ruhában. Nagyon csinos volt, barna bőréhez tökéletesen passzoltak sárga kiegészítői. Haja lófarokba volt felkötve. Sietve gyalogolt főnöke ajtaja felé, de azért gondoltam ráköszönök:
- Szia Rose? Hogy-hogy ennyire sietsz? Nem csak 9-re jössz?
- Szia- kezdte, majd lassan felém fordult.
-Szia! Szóval?
- Hát... én... csak...a-azért...jöttem...m-most...
- Mert?- türelmetlenkedtem.
- Nincs kertészruhád?
-Ez most, hogy jön ide?
- Cs-csak feltűnt.- most kezdett leesni, hogy egész eddig a felsőtestemet bámulta. Mikor rájöttem, hogy mi a helyzet boldogan mosolyodtam el, de szerintem észrevette, mert azonnal témát váltott:
- Azért jöttem be korábban, mert Emily behivatott, de késésben vagyok szóval szia!- intett kezével és elindult volna a ház felé, ha nem állja útját egy óriási leanderbokor. De sajnos útját állta, így egyenesen nekiment. Én gyorsan ott termettem, ahol hátra esett volna, ha nem kapom el.
- Köszönöm!- mondta.- Mindig elesem ebben.- mosolygott elvörösödve, majd feltápászkodott karjaimból és újra elindult a ház felé. Még megbotlott egy- két dologban ( kaspókban, kertitörpékben(?!)és egyéb csecsebecsékben, de már nem kellett segítenem. :-) Így hát boldogan tértem vissza a munkához.
DU LIEST GERADE
Szabad egy kávéra?
AbenteuerA színészek mind híresek, de igaziból senki nem tud róluk semmit. Senki nem tudja hogyan, mi áron lettek híresek, vagy hogy milyenek voltak kicsinek, kivéve azok akik igazán közelről ismerik őket. Ebben a történetben egy kitalált sztárt ismerünk me...
