3. Fejezet - 9. Rész - Örökké

350 35 2
                                    


-Jó-jó.. Tényleg nem vagy az.. -nevetett, és e hosszú nap után lefürödtünk (külön) és felöltöztünk, majd el is mentünk aludni.. Kicsit forgolódtam mivel nem tudtam úgy elhelyezkedni, hogy jó és kényelmes legyen.. Emiatt Jungkook is fel-felébredt, majd egy idő után megelégelte a szenvedésemet.:

-Az isten szerelmére Seo! -mondta mérgesen-

-Bocsi.. Csak valahogy nem kényelmes.. -suttogtam, és erre a mondatra magához ölelt, és álomba is merültem.. Reggel mikor felébredtem, Jungkookal szemben találtam magam. Lassan, finoman megcsókoltam, ami miatt elkezdett pislogni, majd azonnal viszonozni kezdte az akciómat. Magához szorított, majd pár másodpercre elváltak egymástól ajkaink. Jungkook nem bírt várni, elkezdett hevesen, és telhetetlenül csókolni, eközben én csak cirógattam a hátát. Mikor abba hagyta, csak pihegtem.:

-Jungkook.. Beléd.. Mih ütötth? -kérdeztem a levegőt kapkodva, mint ahogy ő is-

-Nem tudom.. Deh ez jólh esett.. -nevetett. Ezek után pedig felkeltünk, és rendbe szedtük magunkat.. (Felöltöztünk, fogat mostunk stb..)

-Megyünk át hozzánk? -kérdeztem mosolyogva, és felkaptam a táskámat a földről, amiben a cuccaim voltak.

-Ühüm, de akkor főzöl nekem finomat? -nézett rám kíváncsian-

-Persze -kuncogtam, és adtam egy puszit a szépen ívelt ajkaira, és el is indultunk a kocsijával. Kiszáltunk a járműből, majd mikor beléptem a házba, automatikusan köszöntem a takarító anyukámnak.

-Á, megjöttek a fiatalok -nevetett- Akkor ha levettétek a cipőt, jöhettek is segíteni -mosolyodott el-

-Majd Jungkook.. Ő úgy sem takarított az elmúlt napokban... -kuncogtam- Meg én amúgy is főzni fogok.. -vettem le a cipőm, és Kookie is így tett.. Mivel én már alapból kényelmes (melegítő) szerelésben voltam, nekem nem kellett átöltözni, velem ellentétben Kooknak, aki fel is ment az emeletre, és felvett egy bő nadrágot, meg pólót, ami neki volt fenttartva a szekrényemben.. Miután lejött, egyből elkezdett segíteni anyunak, közben pedig beszélgettek, és nagyon megkedvelték egymást. Nekikezdtem a leves elkészítéséhez. Kb egy óra alatt el is készültem a kajával, majd elmentünk kezet mosni, végül pedig elfogyasztani az ételt, ami mindkettőjüknek nagyon ízlett.:

-Amúgy miért nem mész szakácsnak? -nézett rám kérdőn Kook, én pedig csak elnevettem magam.

-Mert annyira nem vagyok jó, hogy egy étteremben egy bizonyos idő keretén belül elkészítsem a kaját, amit rendeltek.. -mosolyogtam. Miután megebédeltünk, elmosogattam, és felmentem a szobámba, lefeküdtem az ágyra, és elkezdtem olvasni egy könyvet. Eközben Jungkook is odabújt hozzám, és átölelte a derekam, majd elkezdtem simizni a buksiját.

-Szeretlek.. -adott egy puszit az arcomra-

-Én is, és köszönöm, hogy segítettél anyának.. Látom jól kijöttök egymással.. Ennek örülök.. -raktam félre a könyvet, és hozzábújtam.

-Igen.. Nagyon kedves.. -mosolygott- Volt kitől örökölnöd -vigyorgott, és én pedig csak mosolyogtam.. Ezek után tv-t néztünk, filmeket sorozatokat, anya még popcornt is hozott fel nekünk, amit hamar el is fogyasztottunk. Lassan már kilenc óra volt, elvégeztük a dolgainkat, majd lefeküdtünk aludni.. Ma még nehezebben tudtam elaludni mint tegnap, de Jungkook karjaiban megint sikerült álomba szenderülnöm..

~Annyeong! Meg is hoztam az új részt, igazából azért jött ki ilyen hamar, mert már csak 2 rész van.. Valószínűleg egy ideig gondolkozni fogok hogy milyen is legyen a befejezése.. Na de ennyi lett volna, szóval hamarosan érkezik a következő, ami tényleg nemsokára lesz.. Ha tetszett csillagozzatok, és kommenteljetek is! Byee!~


Heaven [Befejezett]Où les histoires vivent. Découvrez maintenant