~Másnap reggel~
Felkeltem,s felkaptam egy normális ruhát és kifésültem a hajam.
Majd lementem reggelizni.
Kis zabpelyhet ettem.
Babám a szobályában van,gondolom alszik még vagy telozik.
Telefonom fel zizent.
Látszik még mindig nem tud senki se nyugodtan hagyni reggelizni.
Az üzit inkább majd később nézem meg,biztos nem fontos.
Vagy egy fan irhatott,vagy a fiúk ugyhogy ez tényleg nem lehet fontos.
Telefonomat arébb löktem,s folytattam nyugodt reggelimet.
Bár nem tudom mennyire lehet nyugodt,ha megcsören a teledonom.
Probáltam figyelmen kifül hagyni,hogy csörög,de amikor szememel oda néztem a telefon kilyelzőjére nem bírtam ellenálni,hogy felvegyem.
Gyors megnyomtam a felvevős gombot,s fülemhez raktam telefonomat.-Szia!-köszöntem cuteeeen
-Szia...azért hívtalak,hogy ömmm nincs kedved talizni?-dadogott
-De persze!Szuper..jó ötlet,legalább megtudunk mindent beszléni.-mondtam bizonytalanul
-Oké csak ennyit akartam,szóval szia.-köszönt el édin
-Sziooooo.-nyujtottam el az o-t
Közben ide totyogott babám is a konyhába.
-Hát te kivel beszéltél?Csak nem Nashel?-kérdezte perverz fejel
-Nem!-csaptam rá szavaira-Marcival beszéltem...
-Mit eszel azon a fiún?!-förmet rám
-Te nem ismered őt,tök cuki meg minden...-dadogtam
-Hát amit látam eddig belőle jó helyes meg minden de nem illetek össze..!-forgata szemeit
-Nem értem miért utálod ennyire!Magadnak akarod vagy mi?!Egy kicsit el vagy szálva magadtól!-emeltem fel a hangom
-Tudod ki szállt el magátol?!Hát te!Te állandóan csak a fiúkról áradozol velem nem is törödsz.És talán azért nem akarom,hogy Marcival járj mert csókoloztam vele pár napja,és bűntudatom van ha vele beszélsz!Ja és ha ennyire el vagy magadtól szálva akkor szálj el a házamból mert te itt nem lakhatsz tovább!-habarta el kiabálva
-Te ribanc!Tudtad,hogy sokat jelent nekem,de megcsókoltad!Szemdbe se tudok többé nézni,ugyhogy persze hogy elköltözök inen,ebből a putris,szegény,csunya,koszos házból!-megjelentrk a könnyek az arcomon
Felrohantam a szobámba,s elkezdtem kapkodva összepakolni.
~1és fél óra múlva~
Kész vagyok a rakodásal.
Rakodás közben írtam Marcinak hogy 1óra mulva a parkban talizunk.
Mivel kész vagyok megfogtam böröndjeimet,s kisétáltam a házból.
Beütöttem a menedzserem számát a telómba,s hívni kezdtem.-Hello!-köszöntem-Egy limot létszi küldj értem!-jelentettem ki
-Szép napot!Küldöm is 5perc múlva ott van!-mondta nyugodtan és kedvesen
-Oké köszönöm.Ja és Budapest legjobb szállodájába vagy hoteljébe vegye ki a legjobb szobát nekem!És oda vigyen a limó engem!Csak ennyit akartam,viszont hallásra!-köszöntem
-Rendben hölgyem!Viszonthallásra!-köszönt
~kb 5 percel később~
Megérkezett a limó,s bepakolta a sofő a cucom majd kinyitotta nekem az ajtót,s beültem.
Elindultunk,majd kb 10perc múlva oda értünk a hotelba vagy szállodába vagy mi a f@szomba.
Megkaotam a kulcsot a szobámhoz,s elindultam felfelé.
A sofőr hozta a cucomat utánam.
Felérünk a szobámba,kinyitottam az ajtót,s lerakodott a sofőr majd lement a limóba.Ut közben megbeszéltem a sofőrel,hogy ő majd elvisz a parkba.
Szóval várnia kell még 20percet amig nem megyek le.A 20per alatt feltaláltam magam,beraktam a szekrényekbe a ruháimat.a cipőimet meg a polcokra.
Majd mikor kész lettem lementem a sofőrhez és beszáltam a limóba.
Elindultunk a parkba.
YOU ARE READING
Impossible |Befejezett|
FanfictionA nevem Lena .Amerikában élek. 16éves vagyok.Modellkedem és youtube/vine-ra szoktam videokat feltölteni. Az első rajongom lett a legjobb barátnőm , de még sohasem találkoztam vele. Egy nap ugy döntöttem, hogy 1évre oda költözöm hozzá, és a lehető le...