Sziasztok!Nagyon sajnálom az 1 hét késést,de mentségemre legyen mondva,elvoltam havazva.Szombaton ott aludtam az unokahúgomnál,vasárnap mentem az osztálytársam szülinapi bulijára.A többi napon pedig lustika voltam,úgyhogy azért megverhettek ;)
MAGNUS
Annyira idegesítő,hogy mostanában nem tudok aludni.Egyfolytában Alec járt az eszemben meg az amit tegnap mondott.Hogy legyünk csak barátok mert közöttünk úgyse lesz több.Hah,mintha reménykedtem volna.Na jó,talán azt csináltam.Ez a baj velem.Mindig csak reménykedek.Lehet Camille-nak igaza van.Túl könnyen szerelembe esek.Bárkiben tudok bízni akinek gyönyörű a pofija és formás a popókája.Nem tudom miért,de úgy éreztem,hogy ez a fiú más.De tudjátok mit?Végeztem a szerelemmel!Igen!Jó ötlet.Önelégült mosollyal keltem fel,mintha ez lett volna az első jó döntésem.Pedig nem.Én mindig jól döntök.Most egy pandás alsóban virítva mentem le a lépcsőn,egyenesen a konyha felé vettem az irányt.Nem is lepődtem meg amikor azt vettem észre,hogy nem csak Ragnor,hanem Raphael is ott üldögél.Viszont most eléggé szomorúnak tűntek mind a ketten.
-Hali.-Köszöntem nekik illedelmesen.Nem szóltak egy szót sem,csak ott csücsültek és bámulták egymást.-Valami baj van?
-Ülj le,Magnus.-Mondta Ragnor és most az egyszer nem volt megvetés a hangjában.Azt tettem amit mondott és leültem velük szembe.Kíváncsian vártam,mit akar mondani.-Tudod jól,hogy te vagy a legjobb barátom.Természetesen csak Raphael után,de akkor is te vagy a másik.-Megforgattam a szemem.Ha csak ennyit akart az orrom alá dörgölni akkor ennek a beszélgetésnek szerintem vége is.-Ezért is engedem,hogy itt maradj a házban,még akkor is,ha én nem lakok itt.-Értetlenül néztem rá.Nem lakik itt?Miről beszél?-Emlékszel amikor elrepültem Párizsba?-Bólintottam.-Állásinterjúra mentem egy nagy és népszerű stúdióba.Felvettek.Szóval,csak azt akarom mondani,hogy holnap felülök a Franciaországi repülőgépre és elmegyek.Amint mondtam,nyugodtan itt maradhatsz.Küldök majd haza pénzt a számlára meg az ilyen dolgokra,de azért légyszi te is vigyél bele valamennyit a saját pénztárcádból.-Mosolyodott el halványan.Nem tudtam megszólalni,még mindig levoltam sokkolva a hallottak miatt.Felkell dolgoznom ezt az egészet és összefoglalnom magamban,hogy Ragnor mit is mondott az előbb.Megint egyedül fogok élni,nem lesz olyan ember többi akinek elmondhatom a problémáimat,de ami a legrosszabb...a legjobb barátom elmegy,és bár néha...elég sokszor egy barom tud lenni,szeretem és hiányozni fog.
-Na és mi lesz az Egyetemmel?-Kérdeztem,mikor úgy éreztem,hogy a hangom visszajött.
-Otthagyom.Rájöttem,hogy nem festő akarok lenni,hanem producer.Tudod,hogy értek hozzá.-Kacsintott.-Remélem megérted.-Nyeltem egy nagyot,majd egy mű mosolyt erőltettem magamra.
-Persze.Izé...-Köhintettem.-Ha producer akarsz lenni,mégpedig Párizsban,akkor teljes mértékben megértem.Csak...hiányozni fog az a ronda fejed.-Felnevetett.
-Nekem is a tiéd.-Megsimította a kézfejem.-De ugye tudod,hogy barátok maradunk bármennyire is messze vagyunk egymástól?Hívj ha valami baj van vagy netán megint szerelmi bánatod van Alexander miatt.Én is hívni foglak és egy csomó jó hírrel traktállak el.Mind a kettőtöket.-Nézett Raphaelre.
-Ajánljuk is.Igaz,Mags?-Kérdezte tőlem Raphael,mire feleszméltem a bambulásból.Nekem ez akkor is nagyon fura.Nem lesz itt nekem Ragnor.
-Mi?-Néztem rájuk felváltva.-Ja,persze,hogyne.-Egy darabig csendben ültünk,néztük egymást,aztán egyszer csak Ragnor felállt.
-Na jól van srácok.Van még néhány holmim amit az Egyetemen hagytam.Összekéne pakolnom azokat.Velem jössz,Rafi?
-Naná.-Válaszolta.Mind a két fiú megpaskolta a vállam,majd elhagyta a házat.Én pedig meredtem bámultam magam elé,aztán úgy döntöttem iszok egy sört és leükök tévézni.Ahogy így elgondolkozok,rá kell jöjjek,az életem egy roncs.Semmi értelme annak,hogy én a világon vagyok.Annyi rossz történt velem ezekben a napokban,amennyit néhány ember elsem tud képzelni.Tudom,sokan vannak hátrányos helyzetűek,akiknek sokkal rosszabb,de azért engem is meglehet érteni,nem?De.Na,erről van szó.Camille megcsalt,méghozzá ő dobott ki.Azt hittem Alec oldalán megtaláltam az igaz szerelmet,ugyanazt érzi,mint én,erre kiderült,hogy annak a vörös hajú lány testvérének igaza volt.Szerelmes Jace-be.Aztán,hogy mégjobban szétmenjek lelkileg,testileg,a legjobb barátom elmegy,hogy kövesse az álmait.Persze nem azzal van bajom,hogy azt akarja csinálni amit szeret,hanem azzal,hogy ő az egyetlen ember(Catarina-n kívül)aki megértett és még a hülye ötleteimben is támogatott,habát tudta,hogy nem lesz jó vége.Hiányozni fog,nagyon.Nagyjából az egész délelőttöm önsajnálatból telt,amit most kivételesen nem bántam és nem tartom miatta önzőnek magam.Olyan fél 3 fele csengettek.Meglepődtem amikor az ajtóban Catarina-t és a barátnőjét,Dora-t találtam.Nagyban mosolyogtak és egy bonbont tartottak a kezükben.
ESTÁS LEYENDO
"I don't want a world,I want you"
FanficMalec,egy kicsit másképp.Nem lesznek benne Démonok,ugyanis ebbe kedvenc szereplőink normális,Középiskolások lesznek.De nem kell aggódni,a személyiségük megmarad.Próbálom átadni,hogy milyenek is ők,de nem garantálom,hogy olyan jól lefogom tudni írni...