"I don't want a world,I want you"

13.Rómeó és...Alec?!

MAGNUS

Kivételesen örülök annak,hogy ma lesz suli.Alec egész hétvégén nem vette fel a telefonját.Jaj,remélem nem értette félre a dolgokat.Nincs semmi köztem és Camille között.Régen szerettem őt,de úgy érzem Alec-kal kell lennem és nem fogom elveszíteni.Nem veszíthetem el.Bár mondjuk,ez a kirohanása,azt jelenti,érez irántam valamit,ami jó.Csak megkell győznöm róla,hogy ugyanazt érzem,amit ő.Reméljük,könnyű lesz bebizonyítani.De mielőtt bármit is bizonygatnék,összeszedem magam,mert most úgy nézhetek ki,mint egy darab összegyűrt papír.Ami elég csúnyácska,úgyhogy cselekednem kell.Fáradtan kikászálódtam az ágyból,majd kitártam a szekrényem ajtaját.Ezt a mozdulatot megszokhattátok már tőlem,de hát ismertek,tudjátok milyen vagyok.Jézusom,magamban beszélek...Szóval,amint kinyitódott a kapu,elém tárult mindegyik csodálatos ruhám.Itt jöttek a bajok.Mit vegyek fel?Valami olyasmi kell,amitől Alec elámul,amitől kiugrik a bőréből,amint meglátja káprázatos személyemet(nekem az is elég ha csak a ruháiból*Perverz szemöldök emelgetés*).Csípőre tettem a kezem és sóhajtottam.Ti is szoktátok azt érezni,hogy tehetetlenek vagytok és ez ellen semmit sem tudtok tenni?Én is éppen ezt érzem.És most nem csak a ruha ügyre célzok.Bár abban is elkéne most a segítség.Végül 5 perc vacilálás után,meglett a kiválasztott!Hú,ez olyan hivatalosan hangzik.Vagy nem?Na mindegy.Elővettem egy fekete(!) inget,farmert,csillámos zoknit(jól van na,csak olyanom van),szürke csízmát és hozzá felvettem egy lila sálat.A hajammal kivételesen nem csináltam sokat,csak befújtam hajlakkal,hogy ne legyen lapos,mint egy  pasi hasa kockátlanul.Természetesen nem maradhatott el a smink.A készletemmel a tükör elé álltam,kihúztam egy szemceruzát,felkentem magamra.Aztán jöhetett az ezüst szemfesték.A szemceruzával úgy húztam ki a szemem,hogy úgy nézzen ki(kb)mintha egy macska szeme lenne.Vigyorogva néztem bele a tükörbe,ezzel azt mutatva,hogy tetszik,amit látok.Remélem a kék szemű is ugyanígy fog vélekedni.Visszatettem a dolgokat a neszeszerembe,majd felraktam a polcra.Lementem a konyhába,azzal a céllal,hogy én bizony bekapok valamit.(á,ez egyáltalán nem hangzott perverzen).Még tegnap csináltam egy kis kőrözötett,gondoltam megeszem a maradékot.Igen ám,csakhogy az én kedves Raphael Santiago barátom ott ült a konyhaasztalnál és az ÉN reggelimet ette.Karba tett kézzel álltam meg az ajtóban.

-Miért is csodálkozom azon,hogy itt vagy?-Kérdeztem drámaian.-Az az én kajám.

-Hm...többé már nem.-Kacsintott vigyorogva,miután lenyelte az utolsó falatot.Felállt s berakta a tányérokat a mosogatóba.Hát,legalább elpakolt magaután.Elém lépett.-Feszültnek látszol.Ez a tegnapi Camille Vs. Szexi fiú miatt van?-Felvontam a szemöldököm.-Most mi van?Szexinek tartod,nem?-Zavartan bólintottam.Bakker,mostanában egyfolytába zavarba jövök,mikor RÓLA van szó.Elmosolyodott.-Erről beszélek.-Csettintett.-Amúgy mi volt Camille-lal?Mit mondott?

-Megfogsz lepődni.Azt mondta sajnálja a dolgokat és sok szerencsét kívánt nekem meg Alec-nak.-Kidüllesztette a szemeit.Mondtam,hogy megfog lepődni.

-Na!Az szuper!Mostmár nyugodtan lehetsz a sráccal.De persze először randiznotok kéne,ha jól tudom.-Vonta meg a vállát.Megvakartam a tarkómat.

-Igen,am...Az most nem hiszem,hogy menni fog.Félreértette a helyzetet és haragszik rám.Egész hétvégén nem vette fel a mobilját.-Barátom csak elhúzta a száját.Egyetértek.Mit csináljak?Hogyan tudnám kibékíteni?Addig gondolkoztam,észre sem vettem,hogy már elindultunk a suli felé.És akkor beugrott.-Tudom már!-Raphael meglepődötten nézett rám.Oké,talán túl hirtelen volt ez neki.-Szombaton lesz Alec születésnapja.Megkéne lepnem valamivel.Csak az a kérdés,mivel?

-Nem tudod esetleg miket szeret?

-Tárgyilag nem.De azt tudom,hogy a családja  a mindene.Főleg a kishúga...meg az a Jared vagy ki.-Még nem kérdeztem meg tőle,hogy mi a kedvenc  márkája,szereti a focit,fogalmam sincs ezekről.Viszont láttam,hogyan viszonyul a családtagjaihoz.