Yandere élet

,,Ez egy randi akar lenni?"

Másnap Sakura (ahogy gondoltam) nem jött iskolába. Nagy valószínűséggel egész nap a bátyámmal lóg. Annyit együtt voltam vele meg a vocaloid szervezettel hogy el is felejtettem Lucy-t. Természetesen jöttek ennek a következményei.
-Szia Lu..-fejeztem volna be mikor:
-Bocsi nem érdekel. Sakura drága látom ma nem jött suliba. Csak nem szétoperáltak titeket?
-Ne viccelődj!
-Oh,jaj már azt sem lehet. Még az agyadat is kimosta?-húzta fel szemöldökét- mind1 lényeg ami lényeg én jól megvagyok nélküled.
Erre nem voltam képes válaszolni. Lucy-nek van ilyen oldala is? Örülök hogy csak most fedeztem fel. Viszont ki kéne békíteni mert îgy teljesen egyedül vagyok.
Az órára mikor bementem meleg fogadtatás várt. Ugyanis Kaito még mindig mellettem ül ^^" .
-Szia!-mosolyogtam rá.
-Hello!-integetett vissza.
Kipakoltam majd leültem a székemre és felé fordultam.
-Figyelj...-kezdett bele.
-Hallgatlak!-adtam meg a kezdő lökést
-A múltkorit...mikor megmentettél... Szeretném meghálálni. Arra gondoltam meghívlak vacsorázni.
-Ez egy randi akar lenni?-kacagtam fel.
-Persze csak ha te is akarod.
-Már hogyne akarnám!-néztem a szemébe és megfogtam a két kezét.

Miután megbeszéltük az időpontot és elkezdődött az óra nem néztünk egymásra. Túlságosan zavarba voltunk vagy nem is tudom miért.

Felkentem még egy réteg szájfényt és megfordultam a tükörben. Méregettem magam aztán behívtam a bátyám és Sakura-t.
-Milyen?
-Woaw! Mostmár nyilvánosan fel merem vállalni hogy a tesóm vagy.- nevetett Tobichy.
-Ahj...-húztam el a szám.
-Csodásan nézel ki! Sok sikert!-ölelt meg Sakura.

A parkban màr ott ült Kaito virág csokorral a kezében.  Mikor odaértem át is adta:
-Ezt nekem hoztad?-vettem át boldogan.
-Miért? Látsz itt mást?-mondta szarkasztikusan.
Tovább sétáltunk mikor ,,teljesen véletlen erre járt ,,Mimi" és Tobichy:
-Figyu! Épp hozzátok indultunk hazaviszem neked a csokrot biztos útban lenne.-nèzett rám Sakura.
Miután elmentek a csokorral együtt elindultunk sétálni. Gyönyörű szökőkút volt a park közepén. Oldalt meg egy kis tó ahol kacsákat etettek.
-De szép hely!-ámélkodtam.
-Sosem jártál itt?-kérdezte mire megráztam a fejem.
Ahogy tovább mentünk egyre szebb dolgokat láttunk:
-Fagyiii!-mutattam egy aranyos árus kocsira.
-Meghívlak-nézett mélyen a szemembe.
Miután megettem a fagyit közelebb húztam magamhoz Kaito-t. Olyan volt, mint egy de mégse volt az.

A randi is mint minden egyszer véget ért. Haza kísért a lovagom és búcsúúl puszit nyomott a homlokomra.

-életem legszebb napja-