3. Fejezet

35 2 0
                                    

Reggel késésben voltam így Keri bevitt a suliba. Mikor bementem a terembe nem volt ott senki. Ott esett le. Basszus ma tesi az első óránk! Így gyorsan írtam magamnak egy felmentést. Lementem, és odaadtam a tanárnak. -Hm.... Szóval ma felmentést kapsz a dupla tesi alól. Rendben. Választhatsz! Vagy itt maradsz vagy visszamész a terembe-mondta. Persze, hogy a másodikat választottam. Visszamentem a terembe, és Dave-vel találtam szembe magam. -Hát te Maja? Nem tesin vagy? -Tudod Dave felmentésem van mára.... -Szóval hamisítottál? -Aha. Pesten mindenki azt csinálta.-válaszoltam. Már vagy fél órája beszélgettünk mikor becsörtetett Szasza. -Bocs megzavartam valamit? Talán kimenjek, hogy folytathassátok??? -kérdezte. -Nagyon vicces Szasza... Ha ha ha.... Röhög a vakbelem.... -Mi a baj Maja??? Megint rossz lábbal keltél fel? -Te meg bunkó bogyót szedsz?! -Nyugi csak vicc volt... -Akkor elég szar a humorod. -Pedig minden lány imádja! -Nem tudom miért? Nekem nem jön be! -Biztos csak hazudsz! Tudom, hogy ellenállhatatlannak tartasz! -Persze! Mondogasd ezt magadnak! De közlöm veled, hogy nincs így! Nem kaphatsz meg minden lányt Szasza! Engem legalább is nem!-mondtam, és kiviharoztam a teremből... Fogtam magam, és hazaküldettem magam a sulidokival. De előbb szóltam az ofőnek. Aztán leléptem erről a szörnyű életmegrontó helyről. Igen ez az én véleményem a suliról. De mindegy. Mikor hazaértem megnéztem az e-mailem. Több mint 3000 volt már. Szóval kitöröltem őket. Aztán levettem töltőről a telóm. 5 nem fogadott hívás, és 3 új üzenet várt. Mind Kyle-tól volt. Ilyenek voltak, hogy " hívj vissza bébi, én nem úgy gondoltam beszélnünk kell!" meg "kérlek hívj már fel! Ha nem beszélsz velem öngyilkos leszek!" csak nyugodtan legyen az. Nem én csaltam meg őt. Nem én mondtam azt neki hogy megbántam amiért megismertem, meg hogy egy ribanc. Nem én smároltam előtte egy másik csajjal! Mondjuk én max fiúval smárolhatnék de mindegy.De Kyle úgy gondolta, hogy neki lehet. De én már nem gondolok úgy rá! Legyen boldog a másik csajjal... De nem vagyok én kőszívű ezért visszahívtam.

(K: Kyle M:Maja)

K: Szia Maja! Én nagyon megbántam, amit mondtam rólad. Meg úgy mindent.

M: Tudod Kyle nem tudom, hogy mit higyek el neked. Ugyanis kihasználtál, megcsaltál pedig én tényleg szerettelek! De neked foggalmad sincs róla, hogy mit jelent ez!

K: De Maja mondom, hogy én megbántam! És szeretlek! Nem engednél be? Ugyanis itt állok a házatok előtt.

M: Kyle én Mexikóban vagyok!

K: Tudom, és itt álok a ház előtt. Ha nem hiszel nekem nézz ki az ablakon!-kinéztem, és tényleg ott volt. Így letettem a telót, és kimentem hozzá. -Mi van kidobott az új csajod?! -Maja nem beszélgethetnénk bent? -Nem! Mond itt kint! -Hát jó.-elkezdte a véget nem érő mondandóját. Mikor befejezte csak ennyit mondtam. -Aha. Szóval kidobtak, és összetörték a szíved, ahogy te az enyémet, és azt szeretnéd, hogy segítsek neked? Ugye most csak viccelsz?! -Nem Maja nem viccelek. Amúgy haragszol még? -Hogy haragszom-e? Nem Kyle nem haragszom! Csak le tudnám tépni a fejed, amiért idetolod a képed, hogy panaszkodj nekem, hogy milyen szar az életed! Te másra nem is tudsz gondolni csak magadra?!-mondtam. Mondani akart valamit, de látta, hogy Szasza és Dave jön át az úton. Aztán ideértek. -Maja valami gond van? -Igen gond van, mert Kyle itt zaklat, mert egy egoista hülye gyerek! -Honnan ismered Kyle-t Maja? -Onnan, hogy ő a volt barátom!-feleltem. -Hát haver ne cseszegesd Maját, mert ő már velem van!-mondta Szasza. -Persze Szasza! Csak az álmaidban! -Ez szívás öreg! Talán nem mondtam, hogy Maja rohadt jól használja a szarkazmust és szemét jól néz ki. -Hát Kyle ez kimaradt. -Várjatok! Dave és Szasza, ti ismeritek Kylet? -Persze. Ősi ellenség. De azért mi normálisabbak vagyunk egymással, mint te bárkivel! -Kössz! Komolyan. Csak azt felejtettétek el, hogy miért viselkedek így! Nincs már senkim! Csak a kereszt szüleim, akik baromi szigorúak, és hét lakat alatt akarnak tartani.-szóval én most bemegyek, és mire felérek a szobámba ti már ne legyetek itt! -Ok.-felementem. Kinéztem az ablakon és tényleg eltűntek addigra. Bedőltem az ágyamba, és sírtam. Igazából mindenért. Este tíz után hallottam, hogy valaki kopog a teraszajtómon. Odamentem és....

Mexikói életWhere stories live. Discover now