Daddy's Babygirl |H.S

9.Problémák

Abban a pillanatban éreztem hogy minden tökéletes. Itt volt előttem az az ember akit teljes szívemből szeretek. És érzem hogy viszonozza ezt az érzést. Szeretem őt. Jobban mint bárki mást.                                                                                                                                                                                           -------------------------------------------------------------------------------------------------------    Napok óta minden tökéletesnek tűnik. Harryvel minden nap találkozunk. Vagy eljön értem sulielé és együtt vagyunk egész nap, vagy találkozunk valahol és elmegyünk valamerre. Anyámék szerda óta itthon vannak. Szerintem kurva mérgesek. 2 napja itthon vannak és egy napot se töltöttem velük. Ez van. Ma péntek van. Hétvégémet Harryvel fogom tölteni, vagyis azt beszéltük. Gondolom nálam. Szüleim nem lesznek. Remélem. Mivel ma 5 órám volt, gyalog mentem haza. Otthon anyám várt.

-Beszélnünk kell.-jelentette ki, apámmal együtt. hmm jól kezdődik. Mentem és levágtam magam a kanapéra várva hogy belekezdjen a mondókájába. -Szóval. Mostanában elég más vagy mint szoktál lenni. Valami történt? Vagy iskolába nem jó valami?- eljátssza az aggódó szülőt mint általában. Pedig leszarja hogy mi van velem.                                                                                                          -Felnőttem. Mit vársz? Nem leszek mindig is a kis aranyos 10 éves lányod aki csinálja amit mondasz. Nagyban leszarjátok mi van velem. Igen megváltoztam. Az emberek változnak, mint látjátok.- vágtam oda neki.                                                                                                                                    

Soha nem beszéltem így a szüleimmel. De nem érdekelt. Rossz ezt mondanom de megérdemlik. Persze megvan mindenem amit akarok, de nem erről szól az élet. Nem a pénzről mint nekik. Nekem nem a pénzük kellene. Én annak is örülnék ha egyszer elmennénk együtt fagyizni. Vagy csak egy utca sétára.Vagy megnézzünk együtt egy filmet. Soha nem volt anyámmal egy komolyabb beszélgetésem sem. Soha nem ült le velem tanulni vagy bármi más. Apámról meg ne is beszéljünk. Kisebb koromban még néha-néha beszéltünk, de 12-13 éves korom óta soha. Mindegy. Ez van. Persze van rosszabb is, szóval nem kéne panaszkodnom. Felballagtam a szobámba és hangosan bevágtam magam mögött az ajtót. Miért ennyire bonyolult ez? Miért nem lehet velük egyszer életemben egy jó napom velük? Befeküdtem az ágyamba és gondolom elaludhattam, mert arra keltem hogy valaki leül mellém az ágyra. Lassan kinyitottam a szemem, és megláttam Harry-t. Ugyanolyan jól nézett ki mint mindig. Fehér póló volt rajta fekete gatyával. Mikor látta hogy fent vagyok, rám mosolygott. Olyan aranyos volt mint még soha.

-Hogy jutottál be?-kérdeztem tőle álmosan.                                                                                                              -Bemásztam.-mondta büszkén. Válaszára nekem is mosolyognom kellett. -Elmenjünk valamerre?-kérdezte. Megráztam fejem mondván hogy nincs nagyon kedvem.                                      -Inkább maradjunk és nézzünk filmet.-ajánlottam fel. Bólogatásba kezdett. -Csak lemegyek megnézem hogy elmentek e.-utaltam a szüleimre. Kimásztam az ágyból majd lesétáltam a lépcsőn. Lent nem találtam senkit. Akkor gondolom elmentek. Hmmm. Beraktam Popcornt a mikroba majd megvártam és visszamentem Harryhez. Ágyon feküdt egy szál alsógatyába. Nagyot nyeltem majd oda mentem, és átmásztam rajta. Ezzel tudtam hogy őt is hergelem. Beraktam a filmet. Harry Horrort akart, de én nem bírom szóval megbeszéltük hogy megnézek vele egy horrort ha ő megnéz velem valami romcsit. Már az elejénél bepánikoltam. Harryre néztem aki eléggé bírta hozzám képest. Oda bújtam hozzá és úgy néztük tovább. A film közepénél Harry keze egyre vándorolt lefele a hátamon, majd belemarkolt a seggembe, mire felnyögtem...