Lehull az álarc (Félbehagyott)

6. Fejezet: Káosz a szívben

Marinette az elmúlt egy hétben ahogy csak tudta igyekezett elkerülni Adrient és Feketemacskát is. Az iskolában mindíg a leghátsó padokba húzódott, még Alya unszolására se ment a fiú közelébe,mindíg betartotta az általa kiválasztott öt méteres távolságot. Mikor Katicaként mentette meg Párizs lakóit igyekezett minél kevesebbet beszélni kollégájával,s amint csak alkalma volt rá rögtön elsuhant a fiú szeme elől akár egy múló látomás.

Egyik nap az iskolában az irodalom tanár csoport munkát oszt ki, melyben a diákoknak a Rómeó és Júliát kell feldolgozni és egy jelenetet szinpadra vinni. Marinette nagy pech-jére Adrient kapta partneréül. A leányzó az óra után odament a tanárnőhöz,s szinte könyörgött, hogy cseréljék le a társát. Adrien meglepődve, csalódottan és egyszerre aggódóan hallgatta végig a beszélgetést,majd szó nélkül elviharzott. Marinette még a szeme sarkából látta ahogy a megbántott fiú gyors léptekkel eltűnik, de lábai nem engedték hogy utána menjen. Végül este sms-ben megírta Adrien-nek hogy lebetegedett és egész héten otthon lesz,ezért a csoport munkát megfelezve készítik el.
Marinette hiába távolodott el szerelmétől,nem segített neki. Fogalma sem volt arról mit tegyen, s félt a gondolattól hogyha Adrien megtudja,hogy ő Katica akkor végleg elveszítheti a fiút. Félt,hogy a fiú csalódni fog abban amit az álarc alatt találhat.
"Hisz ő nem engem hanem katicát szereti"- vízhangzott fejében a saját gondolata. Ahogy teltek a napok egyre nagyobb pánik uralkodott el rajta ezügyben. 3 napja nem ment iskolába,s Katicaként sem mutatkozott meg (szerencséjére egy gonosztevő sem volt az elmult napokban) csak egésznap feküdt az ágyban, orráig húzva a takarót és szüntelenül gondolkodott. Tikki már mindent megpróbált,csakhogy barátja jobb állapotban legyen,Marinette-t azonban semmi sem vígasztalta. A kis kwami végül kieszelt egy tökéletes tervet, s míg gazdája aludt írt egy kis levelet majd azzal együtt repült ki az erkélyen. Körülbelül húsz percig repkedett Párizs utcáin,mire megtalálta uticélját. Egyenest egy luxus villa felé sietett,s az ablakon átlebegve nézett körül a szobában. Bár sötét volt,így is jól látta hogy merre találja a hatalmas francia ágyban alvó szőke fiút. Hangtalanul letette a párnája mellé a kis levelet majd visszasietett Marinette-hez. A lány még nagyban húzta a lóbőrt, így Tikki egy kis ásítás keretében melléfeküdt. Vöröses arca még kis mosolyra húzódott mielött őt is eltemették a szép álmok.

*
Marinette-nek alig volt kedve reggel felkelni. Bár nem ment ma iskolába, szervezete már hozzászokott a korán kelésbe. Lassan végzett a fürdőszobai teendőivel,majd felöltözött normálus ruhába végül pedig depressziós hangulattal hullot vissza az ágyba. Pár óra lustálkodás után végül elhatározta hogy tesz végre valami hasznosat, így megragadta a füzetét, a tolltartóját majd kiült az erkélyre rajzolgatni. Tikki végig feszülten repkedett ide-oda, s szemeivel Párizs utcáit kutatta.
-Jajj Fekete macska hol vagy már?-motyogta a kwami alig hallhatóan.

Adrien eközben álmosan szedte össze holmijait,s készülődött az iskolába. Előző éjszaka igen későn feküdt le mivel a csapatfeladaton dolgozott. Gondolatai egyre többet jártak Katica helyett Marinette felé. Egyrészt szomorúan s értetlenül állt azelött a tény elött, hogy a lány feltűnően kerüli őt, másrészről pedig aggódott amiatt hogy hiányzik az iskolából. Valahogy nem akarta elhinni, hogy tényleg beteg, úgy érezte, valami más oka van a lógásának. Adrien már épp indulni készült, mikor megpillantotta a párnáján lévő kis papirt. Gyorsan felkapta a levelet majd úgy indult a limuzinnal el. Útközben kinyitotta a kis levelet melyen ez állt:
Kedves Feketemacska!
Tudom, hogy szuperhősként nagyon el vagy foglalva,mégis a segítségedet kérném. A legjobb barátnőm lassan két hete nagyon szomorú és kisem dugja a fejét a szobájából. Mivel ő is nagyon csodál téged arra gondoltam, talán meglátogathatnád őt, hátha te újra életet lehelsz belé. A barátnőm neve Marinette Dupan-Chang és a pékségnél lakik. Kérlek mikor ráérsz lepd meg őt, s mentsd meg a szomorúságtól.
Köszönettel:egy rajongód

Adrien egy ideig csak meglepettdn forgatta kezében a levelet. Sejtette hogy Marinette-l valami nincs rendben de nem gondolta volna hogy ekkora a baj. Elhatározta, hogy amint tud rögtön meglátogatja a lányt. Miután a kísérői elvitték az iskolába ott az első adandó alkalommal átváltozott Feketemacskává, s rögtön elindult. Útközben még vásárolt egy csokor rózsát, majd úgy röppent át Marinette erkélyére. A lány meglepetten ejtette ki kezéből a füzetét,s némán meredt a fiúra:
-F..feketemacska te hogy kerülsz ide?
-Hát..kismadárka csiripelte a fülembe, hogy mostanában sok bánatod van Hercegnőm.-hízelkedett a cicus majd félénken nyujtotta át neki a csokrot.
Marinette megkönnyebbült sóhajjal nyugtázta hogy Fekete macska nem tud arról hogy ő Katica, azonban még így is félt szembenézni a fiúval. Nem úgy tűnt, mint aki távozni akarna, kényelmesen leüllt a babzsákfotellbe s csillogó tekintettel figyelte a lányt. Marinette arca lángokba borult, s hírtelen minden szó elszállt a nyelvéről.

------------------------------------
Először is megigértem hogy ma dupla rész lesz szóval kis csúszással íme itt van :D
Másodszor pedig megígértem,hogyha a fanficc eléri az 500 nézettséget csinálok különkiadást :) Ezt már bőven túlléptük szóval három címet írok fel melyek a külön rész esetleges címei lehetnek és ti döntitek el melyiket írjam meg :)
1 Tündér mese szomorú véggel
2 A múlt hősei
3 Beleszerettem a saját idol-omba
Kommentbe szavazzatok hogy melyik cím a legszimpatikusabb és azt írom meg nektek, ami holnap fog elkészülni :* szavazzatok bátran ;)