Roxfort az otthon

A roxforti levél

Rose Tailor nagynénjével, Amelia Stock-kal és 28 utálatos macskájával él a Grum's Krose 15. szám alatt.

A kislánnyal mostanában sok furcsa dolog történt. Pl. eltüntette Amelia Stock macskáját (nevén szólítva Szörcsi Bolycsi) pedig a kislány nem is tudott erről. Persze Amelia néni szokásához híven rikácsolós hangjával felküldte a szobába, amit a néni régen spájznak használt, ezért is voltak penészesek a falak. Másodszor pedig az történt, hogy mikor megfázott és kifújta az orrát az neon kéken világított.

Nyár közepe volt, Amelia néni mégis minden reggel 6-órakor keltette fel Rose-t, hogy kivigye a szemetet , megcsinálja a reggelit , megágyazzon a nénikéjének , és elmosogasson. De ezen a reggelen nem keltették fel. Rose 9 órakor kimászott az ágyból, és már ment is le, hogy bepótolja az elmaradásait. Mikor be akart lépni a konyhába, gyorsan csendben hátralépett, és a résnyire kinyitott ajtón hallgatózni kezdett. Amelia néni az asztalnál ült, kezében egy levéllel jajongott.

-Jaj most mit tegyek? Azt hittem nem fog bekövetkezni. Jaj!

A levél zöld tintával, cifra betűkkel volt címezve, ez volt rá írva:

"Rose Tailor részére, az emeleti kis szoba lakójának"

A kislány halkan azt motyogta:

-Ki írna nekem ?

Majd belépett a szobába.

-Jó reggelt, - köszönt - levelet kaptam?

-Nem-motyogta a néni, és átült a rozoga fotelbe, hogy elolvassa a London News-t. Minden áldott reggel azt olvasta a néni. Rose látta, hogy mikor átült, a zsebébe csúsztatta a levelet, amit ő kapott. A kislány egész nap azt kérdezgette hogy a levelet megkaphatja-e ?

Még veszekedés tárgya is lett az az iromány.

Másnap Amelia néni engedte, hogy Rose reggel 8-óráig aludjon. A lány arra ébredt, hogy odaült mellé a nénikéje. Azt mondta,:

-Átgondoltam, és odaadom a levelet , de előtte tudnod kell valamit. A szüleid varázslók voltak, és egyszer eltűntek. Azért nem akartam elmondani, mert te is boszorkány vagy, és féltem -majd vett egy szomorú lélegzetet és egy kis habozás után folytatta:

- Régen én is boszorkány voltam csak , a muglik világában varázsoltam, ezért kicsaptak a Roxfortból, és eltörték a pálcámat.

Előhúzott a zsebéből egy dobozt, kinyitotta és egy kettétört varázspálca árválkodott benne.

Rose egy csomó kérdést tett fel:

-Mi az a Roxfort? Ez csak tévedés, hogy én boszorkány vagyok, ugye???

Amelia néni szomorúan válaszolt:

-A Roxfort egy iskola, ahol a varázslókat és boszorkányokat tanítják. És te, Rose Tailor, te boszorkány vagy.Most kezdődik az iskola.Szeretnél a Roxfortban tanulni?- kérdezte .

-Hát igen.

A kislány nem szerette a muglik iskoláját, mert a tanárai utálták, mert nagyon sok mindenben különbözött a többi gyerektől.

- Csak egy kérdésem lenne még - mondta Rose - Mik vagy kik azok a muglik?

- A muglik varázstalan emberek.- válaszolta a nénikéje -De ha be akarjuk szerezni a ,iskolai szereket, akkor valaki mással kell elmenned ,mert én ki vagyok tagadva a varázsvilágból. Küldök egy baglyot a Roxfortba, hogy jöjjön hozzád egy varázsló segíteni az iskolakezdéshez, akivel elrendezitek a tennivalókat.

-Mit jelent az, hogy küldesz egy baglyot?

- Egy bagollyal küldök levelet. - mosolygott Rosera kedvesen.

- És neked miért más a neved ha apukám testvére vagy? - kérdezte a lány.

- Hát tudod, azért mert felvettem az anyukám nevét - válaszolt. Amelia néni sejtelmesen.

Rose másnap reggel arra ébredt , hogy egy szigorú tekintetű nő áll az ajtóban.

-Jó reggelt -köszöntötte-bizonyára te vagy Rose. Elmesélte Amelia , akarom mondani a nénikéd, hogy el szeretnél kezdeni tanulni Roxfortban. Bocsánat, be sem mutatkoztam, az én nevem MInerva McGalagony tanárnő, de szólíts bátran McGalagonynak. Én kísérlek el az Abszol útra hogy bevásároljunk. Gyere, induljunk!

Rose elbúcsúzott a nénikéjétől.

- Majd nyáron visszajössz, és találkozunk - köszönt el a néni. A tanárnő megmutatta seprűjét, felültek rá, és elrepültek London felé.

Amikor már minden megvolt, kapott McGalagonytól egy baglyot, és elnevezte Herfonziának.

Amikor visszamentek Londonba a King's Cross pályaudvarra, rögtön megvették a menetjegyet.

A tanárnő elköszönt, és hopponálva visszament Roxfortba. Rose észrevette, hogy a jegyére az van ráírva, hogy a 9 és 3/4. vágányról indul a vonata. Gondolta, hogy ez is biztos valami varázslat, de eszébe jutott, hogy McGalagony azt mondta, hogy 12 órakor indul a vonat, és a 9. és a 10. vágány közötti falon kell átszaladnia, hogy a vonatra fel tudjon szállni.

Három negyed 12-t ütött az óra.

- Na, indulnom kell -gondolta Rose- a falon kell átfutnom. Oké.

Megfogta csomagjait, és elkezdett szaladni a fal felé. Mikor már átment, a sínen egy óriási piros mozdony állt , és várt a roxforti diákokra. Az volt írva az egyik kocsira : Roxfort Express .

A kislány boldogan állt a nagy vonat, előtt és arra gondolt, most egy új kaland kezdődik.

Hirtelen mögötte felhangzott egy hangos lány kiáltása:

- Rooooose! Rooooose!

A kislány meglepetten nézett hátra.

-Hát te mit keresel itt?-kérdezte.