Miraculous- Minden Kiderül?

Miraculous 1. rész- Szülinap

~Marinette szemszöge~

Reggel van...utálom a reggelt. Miért is? Iskola... Az iskolában egy jó van. A barátok. Alya, Nino és Adrien. Idén már négyen megyünk mindenhova. Jó kis csapat. És ő is a csapatunk tagja...Adrien. Úgy döntöttem, hogy több időt fogok vele tölteni, hogy megismerjen. Utánna pedig bevallom neki, hogy szeretem. De hova rohanok? Ha kettesben vagyunk beszélni se tudok vele. Na de mielőtt elkalandoznék inkább készülök a suliba. Gyorsan felöltöztem meg amit reggel szokás és lementem a konyhába. Az asztalon ott volt egy cetli és rajta egy üzenet:
,,Szia Marinette! Apáddal elutaztunk fél évre Amerikába a pékség miatt. Már tegnap mondtam de azért emlékeztettelek. Bármi gond van hívj!

Remek ezt anya írta...el is felejtettem. Na mindegy nem lesz gond. És már megint késésben vagyok szóval futhatok a suliba.
~Suli előtt~
Huh pont ide értem becsengetés előtt.
-Szia Marinette!- ez meg ki? Más nem szokott késni. Amikor megfordultam ott állt Adrien.
-Öhh..izé. Szia!
-Marinette...kérhetnék tőled valamit?
-P-persze mondd.- jesszus mit akarhat?
-Ma délután lesz Nino szülinapja és gondoltam süthetnénk valamit neki...ketten. Persze csak ha a szüleidet nem zavarja, hogy kimaradunk a suliból.
-Ez jó ötlet! A szüleim elutaztak fél évre szóval benne vagyok.
-Remek akkor menjünk!
~Később~
-Remek már csak meg kell sütni. Ügyesek voltunk.-mosolyogtam Adrienre. Viszonozta a mosolyt szóval gondolom ő is örült. Gyorsan elmosogattunk és mindent elrakodtunk. A torta meg is sült.
-Akkor én elvitetem a tortát a sofőrömmel. Öhm...ugye te is jössz a buliba?
-Persze. Ott találkozunk.- Nem hiszem el mért kellet rávágnom, hogy persze. Későn lesz a buli és nincs kedvem egyedül hazamenni.
-Okés akkor majd találkozunk. Szia!